Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

Tűzvészek és miskolci tűzoltók 1843. július 19-én, tehát alig több, mint másfélszáz éve súlytotta Miskolcot addigi történetének legnagyobb tűzvésze. A hat órán keresztül tartó tűzorkánban és szikraesőben közel kétezer ház hamvadt el Miskolc belvárosában. Bár a tűzoltásban szinte minden városlakó részt vett, a hagyomány szerint igazi oltók a tímár-legények voltak. Az átgondolt, szervezett védekezést elősegítendő 1874-ben megalakult a „Miskolczi Önkéntes Tűzoltó és Mentőegylet". A városi tüzek esetén elvárható viselkedést és „köztevékenység"-et rögzítő szabályzatukat 1883-ban fogalmazták meg. ZSEBKÖNYVECSKE ELLÁTVA GYAKORLATI SZABÁLYZATTAL ÉS HASZNOS TUDNIVALÓKKAL, A MISKOLCZI CNK TŰZOLTÓ CSAPAT RÉSZÉBE. Tűzoltó-szabályzat, 1875 Július különleges időjárására, eseményeire nemcsak a várostörténet jegyzői figyeltek fel. Az üyénkor gyakori rendkívüli jelenségeket Illés július 20-i névünnepéhez szokták kötni. A néphit szerint ő támasztja az égiháborút és a nagy nyári viharokat. A római katolikus és az ortodox egyház által tisztelt szent életét a Királyok második könyve örökíti meg: a királyok bálványimádása miatt évekig nem esett eső, de az ő könyörgésére mégis megeredt. Az Úr Illést forgószélben, tüzes szekéren elevenen ragadta az egekbe. A város történetében számos feljegyzést találunk a július 15-20 közötti különleges időjáAZ EGYLET ZÁSZLÓJA MELY A MISKOLCZI HÖLGYEK AJÁNDÉKOZÁSA /£75. ív izcptemvat hé 15-Ln SZENTELTETETT FEL. ZÁSZLÓ ANYA : LICHTENSTEIN DARVAS MALVINA URNÖ Ö NAGYSÁGA. A 120 éves egyleti zászló emléke, 1875