Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

A házalakú száguldó szörnyeteg' és más közlekedési különcségek „Miskolcz város történetében arany betűkkel írják be a mai napot, vagyis július 10-ik napját. Az évtizedek során át annyira óhajtott közúti villamos vasutat ma avatják fel s adják át a közforgalomnak . . . városunk a mai napon az ország legelső és legelőkelőbb városainak sorába lép." - írta 1897-ben a Szabadság című napilap, így adta hírül, hogy a „vidéki" Magyarország nagy városai közül, Pozsony után Miskolcon is útjára indult a városi közlekedést lebonyolító vas-úti közlekedés. Előzménye 1889-ig nyúlik vissza, az engedélyeztetés és kivitelezés pedig Csáihy Szabó István nevéhez kötődik. E jeles személyiség eredendően gyógyszerész volt, s a „Magyar Koronához" címzett gyógyszertárat vezette az 1870-es években. A minisztériumtól kapott engedély egy főés egy szárnyvonal lefektetésére, illetve működtetésére szólt. A fővonal a Tiszai pu.-Gömöri pu.-Búza tér-Széchenyi utca-Verestemplom (azaz Szent Anna templom) útvonalán, a mellékvonal pedig a Búza tértől elágazással a Szeles utcán, a Kazinczy utcán majd a Szemere utcán keresztül a Népkertig haladt. A két vonal működtetését 1897 decemberétől, tehát nemsokkal beindulása után a Miskolci Villamossági Rt. vette át. A villamos-vasút (bár mindenki nagyon várta beindítását) alaposan felforgatta a város közlekedését, ezért a rendőrfőkapitány terjedelmes hirdetményt jelentetett meg a helyi lapban. Címe sem volt rövidebb: „Óvintézkedések és tudnivalók a helybéli villamos vasúti közlekedés megnyüta alkalmából." S bár a városnak 1873-tól Csáthy Szabó István voltak közlekedési szabályai, amelyek meghatározták a „kocsizás és lovaglási szabvány"-t, ezeket mégsem lehetett a villamos mellett változtatás nélkül hagyni. Egy 1897-ben készült statisztika szerint a miskolciak szidták ugyan az új közlekedést, de azért, mert 38 nap alatt 101.736 darab jegyet váltottak, ennyien kívántak utazni,