Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A főutca polgár- és üzletházai

Pigay Imre vaskereskedése (Széchenyi István u. 49.) Az 1868-ban született, s „göncruszkai" előnevet használt Pigay Imre Miskolc 19-20. századi kereskedelemtörténetében meghatározó szerepet töltött be. Méltatói írták róla, hogy 1891ben vette át az akkor fél évszázados, tehát 1841ben alapított Molnár Sándor-íéle vasüzletet. Ez egyike volt a legrégibb és legjobb hírű miskolci üzletnek. Pigay Máramarosszigeten töltötte tanuló éveit, 1885-ben került Miskolcra, s önállóvá válásáig egy hasonlóan nagyhírű kereskedő Merkl Gyula - mellett dolgozott. Üzleti „főnöke" leányát vette feleségül. Mindkét híres üzlet a „Forgó-híd környékén", vagy a „Forgó-híd sarkán" fogadta vevőit évtizedeken keresztül. Az általa 1928-bah építtetett üzlet, hivatal és bérlakás „Pigay-ház"-ként vonult be a város történetébe. Az új ház építésével kapcsolatban több írás jelent meg a Reggeli Hírlap című napilap hasábjain. Ezekből az írásokból lehet rekonstruálni az elődépítményt, amelyről néhány, századfordulós képeslap is tanúskodik. „A Széchenyi u. 49-b. számú ház, amely Pigay Imre miskolci vaskereskedő tulajdonát képezi, minden pillanatban öszszeomolhat... az épület utcai főfalát tartó főpÜlér kibontatott, az emeletek épületkövei mindenütt megrepedtek, a felmenő falak puha kőből rendszertelenül vannak falazva, az alap és pincefalak puhakő anyaga átnedvesedett és szétmálásnak indult, teherbíró képessége nincs." Az egyemeletes, utcával párhuzamos nyeregtetővel ellátott, tízaxisú épületet az árvizet megelőző időben építették. A városban leggyakrabban használt homokkő építőanyag az árvíz során komoly károsodásokat szenvedett, de rendbetétele, felújítása után még fél évszázadon keresztül funkcionált a főutca egyik látványos A környezetében „szokatlan" üzletház, 1995