Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A főutca polgár- és üzletházai

Egy „elrejtett" polgárház a 19. század elejéről (Széchenyi István u. 31.) A háromemeletes épület - beékelődve a Hitelintézeti palota és az egykori legendás Há­rom Rózsa, vagy Grand Hotel szálloda közé ­látszatra a tömb legjellegtelenebb, 20. századi „jegyeket" magánviselő építészeti megnyilvánu­lása, egyszerű, sematikus emléke. A mai hom­lokzat mögött pedig egy pesti tervező és kivite­lező cég 1876-ban készült egyemeletes épülete áll. A lakóház az akkori Miskolc egyik közismert gyógyszerésze megbízásából készült. A hosszú szalagtelket, vagyis a mai, különféle beépítések­kel terhelt udvart egy különleges építészeti em­lék zárja. Ez a hármas osztású, egykor szabad­kéményes lakóház a múlt század elején épülhe­tett. A telek története, tulajdonosainak változásai 1702-től követhető nyomon. A közel hat és félszáz négyszögölnyi porta utcai része a 18. szá­zad végén a diósgyőri koronauradalom tulajdo­nába került, ahol vendéglő, italkimérés műkö­dött. (A későbbi nagy vendégfogadó, a Széche­nyi-Kazinczy utca emeletes sarok-beépítésének ötlete ennek az ún. kura-korcsmának a „tovább­gondolása" volt.) A 19. század közepén L-alakú, földszintes épületek meglétére utalnak ismerete­ink. Ezt a telket vásárolta meg Szabó Gyula gyógyszerész, aki az akkori Kígyó Gyógyszertár tulajdonosa volt. ő építtette a pesti Kavay és Eset­vén nevű céggel azt az épületet, amelynek doku­mentációja a B.-A.-Z. Megyei Levéltárba megma­radt, s maga az épület is „benne rejlik" abba az újabb keletű, tömegalakításában modern bérház­ra utaló tömbben, amelyet napjainkban látunk. A 19. századi homlokzati és alaprajz sze­rint a tömb egyik leglátványosabb megjelenésű épülete készült el az árvíz előtti években. Az ek­lektikus homlokzatú épület középső három ten­gelye erősen hangsúlyozott, dekoratív vakolatdí­szeket kapott. A földszint középtengelyében fél­köríves, felülviágítóval ellátott, kétszárnyú ajtó­val nyíló üzletbejáró volt. Ennek két oldalán egy­egy, azonos kialakítású kirakattal, melyek együtt dekoratívan komponált üzletportált képeztek. Az oldalmezőkben (a keleti oldalon) kétszárnyú kocsibejáró, a nyugati oldalon annak kialakítását ismétlő üzletportál helyezkedett el. A középrizalitot mind a földszinten, mind pedig az emeleti zónában stukkó-pilaszterek, il­letve féloszlop-párok tagolták. Az osztópárkány két lemezzel indult, majd széles, tagolatlan fríz következett, amelyet keskeny pálcákból álló pár­kány zárt le. A szemöldökpárkányok az osztó­párkány profilját ismételték. A középső három tengely ablakainak ki­képzése megegyezett az oldalsókkal, azzal az el­téréssel, hogy a valódi szemöldökpárkányok és a tengelyekben lévő záradékdíszek hangsúlyozot­tabbak voltak. A koronázópárkányzat igen gazdag díszí­tést kapott. Kettős lemezből indult, amely fölött magas fríz helyezkedett el. A frízben a tenge­lyeknek megfelelő osztásban lombfűzér húzó­dott, melyet a középső három tengelyben négy térdeplő puttó tartott. Az oldalmezőkben ugyan­ezek a motívumok egy-egy stilizált kandeláberen

Next

/
Thumbnails
Contents