Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
A főutca polgár- és üzletházai
Egy „elrejtett" polgárház a 19. század elejéről (Széchenyi István u. 31.) A háromemeletes épület - beékelődve a Hitelintézeti palota és az egykori legendás Három Rózsa, vagy Grand Hotel szálloda közé látszatra a tömb legjellegtelenebb, 20. századi „jegyeket" magánviselő építészeti megnyilvánulása, egyszerű, sematikus emléke. A mai homlokzat mögött pedig egy pesti tervező és kivitelező cég 1876-ban készült egyemeletes épülete áll. A lakóház az akkori Miskolc egyik közismert gyógyszerésze megbízásából készült. A hosszú szalagtelket, vagyis a mai, különféle beépítésekkel terhelt udvart egy különleges építészeti emlék zárja. Ez a hármas osztású, egykor szabadkéményes lakóház a múlt század elején épülhetett. A telek története, tulajdonosainak változásai 1702-től követhető nyomon. A közel hat és félszáz négyszögölnyi porta utcai része a 18. század végén a diósgyőri koronauradalom tulajdonába került, ahol vendéglő, italkimérés működött. (A későbbi nagy vendégfogadó, a Széchenyi-Kazinczy utca emeletes sarok-beépítésének ötlete ennek az ún. kura-korcsmának a „továbbgondolása" volt.) A 19. század közepén L-alakú, földszintes épületek meglétére utalnak ismereteink. Ezt a telket vásárolta meg Szabó Gyula gyógyszerész, aki az akkori Kígyó Gyógyszertár tulajdonosa volt. ő építtette a pesti Kavay és Esetvén nevű céggel azt az épületet, amelynek dokumentációja a B.-A.-Z. Megyei Levéltárba megmaradt, s maga az épület is „benne rejlik" abba az újabb keletű, tömegalakításában modern bérházra utaló tömbben, amelyet napjainkban látunk. A 19. századi homlokzati és alaprajz szerint a tömb egyik leglátványosabb megjelenésű épülete készült el az árvíz előtti években. Az eklektikus homlokzatú épület középső három tengelye erősen hangsúlyozott, dekoratív vakolatdíszeket kapott. A földszint középtengelyében félköríves, felülviágítóval ellátott, kétszárnyú ajtóval nyíló üzletbejáró volt. Ennek két oldalán egyegy, azonos kialakítású kirakattal, melyek együtt dekoratívan komponált üzletportált képeztek. Az oldalmezőkben (a keleti oldalon) kétszárnyú kocsibejáró, a nyugati oldalon annak kialakítását ismétlő üzletportál helyezkedett el. A középrizalitot mind a földszinten, mind pedig az emeleti zónában stukkó-pilaszterek, illetve féloszlop-párok tagolták. Az osztópárkány két lemezzel indult, majd széles, tagolatlan fríz következett, amelyet keskeny pálcákból álló párkány zárt le. A szemöldökpárkányok az osztópárkány profilját ismételték. A középső három tengely ablakainak kiképzése megegyezett az oldalsókkal, azzal az eltéréssel, hogy a valódi szemöldökpárkányok és a tengelyekben lévő záradékdíszek hangsúlyozottabbak voltak. A koronázópárkányzat igen gazdag díszítést kapott. Kettős lemezből indult, amely fölött magas fríz helyezkedett el. A frízben a tengelyeknek megfelelő osztásban lombfűzér húzódott, melyet a középső három tengelyben négy térdeplő puttó tartott. Az oldalmezőkben ugyanezek a motívumok egy-egy stilizált kandeláberen