Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A főutca polgár- és üzletházai

Az első antikvárium a Dálnoky házban (Déryné u. 2.) 1890-ben készült az a fényképfelvétel, amely az akkori Deák Ferenc utca páros oldalá­nak lakóházait, háttérben pedig a minorita templomot ábrázolja. Az akkor még Széchenyi utcára számozott, s 83. számot viselő sarokház kiemelkedik földszintes-fazsindelyfedeles kör­nyezetéből. Az épület emeleti szobáiban ekkor az Adria Biztosító Társulat Hercz Jenő képviselte miskolci vezérügynöksége működött, a Színház felőli részen Lusztig Sámuel és a tulajdonos, még a főutcái fronton Rósenfeld Mór bérelt kereske­dése, s mellette Groszmann Jakab „ódonász", azaz régiségkereskedő üzlete fogadta vendégeit. Ez az egyemeletes saroképület Miskolc 1862-ből származó, sematikus városképi ábrázo­lásán látható először. Bizonyos azonban, hogy végső formájának kialakítása az 1870-es évek­ben, az árvíz után történt, mint ahogy a szom­szédos (ma Széchenyi u. 25. számmal jelölt) épületet, az ún. Soltész Nagy Albert-íé\e házat is 1879-ben építették. Ennek tervezésekor figye­lemmel kellett lenni a már meglévő sarokházra. Az épület - mert előkelő helyen volt - gyakorta változtatta üzleti portáljait, s a névfeliratokat. A miskolci címtárak és telefonkönyvek 1895-ben, 1912-ben, 1929-ben, 1939-ben, s 1943-ban is más­más bérlőket és üzleteket tüntetnek fel a föld­szinti bolthelyiségekben. A bérlőknél azonban több figyelmet érdemel építészettörténeti szem­pontból az épület. Az épület a Kazinczy utcáig tartó tömb egyik legrégebbi, s földszinti téralakításában leg­épebben megmaradt objektuma. A Széchenyi ut­cai külső homlokzat, annak földszinti része azonban teljesen lepusztított, egykori megjelené­sére csak a századforduló környéki fényképek emlékeztetnek. A földszinti és emeleti zónát ma is keskeny, lapos, tagolatlan övpárkány választja el. Az öttengelyes homlokzat ablaknyílásait kar­csú, lapos, csigás, akantuszos fejezetekkel zá­ródó pilaszterek keretelik. A pilaszterek fölött megemelt, erős plasztikájú szemöldökpárkány, amely alatt trapézalakú záradékkal díszített, két mezőre osztott szemöldök kap helyet. Az abla­kok között nagyon egyszerű, pálcákból és leme­zekből álló pilasztereket találunk, amelyek „lá­bazatai" az ablakok könyöklőpárkányának ma­gasságában helyezkednek el. A könyöklőpárká­nyok és a koronázó párkány közötti falsávot egykor és ma is vízszintes vakolatrovátkolás tagolja. A Déryné utcai homlokzat emeleti zónájá­nak architektúrális elemei megegyeznek a Szé­chenyi utcai homlokzatéval, azzal a különséggel, hogy a tengelyek ritmusa itt más. A bal szélen lévő, sűrűbben elhelyezett öt tengely és a jobb szélső ablakpár között hangsúlyos elemként je­lenik meg a pilaszterekkel kereteit 6. tengely. A Széchenyi utcai homlokzat három tenge­lyét magába foglaló földszinti rész minden kétsé­get kizáróan a 19. század első felében épült, amelyhez mint meglévő maghoz toldották hozzá a Déryné utcai szárny egy részét. Elképzelhető ­bár műszaki dokumentáció ezt sem támasztja alá -, hogy a Széchenyi utcai rész jobb szélső két tengelyében, a jelenlegi üzlethelyiségek helyén

Next

/
Thumbnails
Contents