Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

Miskolci polgármesterek (1873-1950) Az 1867-es kiegyezést követően Magyarorszá­gon a központi és a területi igazgatás rendezése, a ne­hezen megoldható, sók türelmet, figyelmet kívánó fel­adatok közé tartozott. 1870-ben törvény tisztázta az új törvényhatóság fogalmát. A volt nemesi vármegyék, a kiváltságos kerületek, a szabad királyi városok és a székely székek alkották Magyarország 153 új, önálló törvényhatóságát. Miskolc nem szerepelt ezek között, mert nem volt szabad királyi város, és nem rendelke­zett a törvényhatósági jogot biztosító kiváltságlevelek­kel sem. 1871-ben a törvényhatósági jogot nem kapott, de a polgári fejlődés útjára lépett ún. rendezett taná­csú városókat a községek közé sorolták. Az adott tele­pülés, (így természetesen Miskolc is) az önkormány­zat és igazgatás minden területén a megye közgyűlés­ének és a megyei hatóságóknak volt alárendelve. Az önállóság kivívása, a torvényhatósági jog megszerzése ekkortól vált Miskolc központi kérdésévé, s az is ma­rad 1907-ig, a törvény megszületéséig. Az önálló tör­vényhatósági joggal felruházott város története a való­ságos, hétköznapi munkában 1909. január 1-től kez­dődött el. 1870-1871-ig a rendezett tanácsú mezőváros, Miskolc élén választott tanácsi testület állt, annak el­nökét bírónak, főbírónak nevezték. Az 1871-ben életbe­lépett új szabályozás szerint Miskolc első embere a polgármester lett. 1873-ban - a közigazgatás rende­zése utáni első választáson — Losonczi Farkas Károly főbírót választották meg, de elnevezése már más, ő Miskolc első polgármestere. Az általa elkezdett, s az önállóságot célul tűző három és fél évtizedes küzdelem a legáltalánosabb értelemben a nemesi vármegye és a polgári fejlődés útjára lépett, kapitalizálódó Miskolc, vagyis a számában és hatékonyságában is jelentősen fejlődő miskolci polgárság harca. 1909-től az önálló városi önkormányzat élén a választott polgármester állt, s funkciója azonos volt a vármegyei alispánéval, akit szintén választottak. (A dualizmus időszakában a király, azt követően a kormányzó, majd 1950-ig a mi­niszterelnök a város és a megye élére - többnyire egy személyben - a főispánt nevezte ki. A főispánnak alig volt konkrét közigazgatási jogköre, felügyelete viszont kiterjedt az állami közigazgatási szervékre.) A polgármestereket hatéves ciklusonként vá­lasztották. Ebben a rendszerben 1942-től történt vál­tozás. „A vármegyei, városi és községi tisztviselők al­kalmazásának átmeneti szabályozása"'-ról szóló XXII. törvénycikk értelmében az új polgármestert már a belügyminiszter nevezte ki. Miskolcnak három, a bel­ügyminiszter által kinevezett, vagy megbízott pol­gármestere (helyettes polgármestere) volt 1942-1944 között. 1950. augusztus 15-én alakult meg a városi ta­nács. Szemben a főbíró-polgármester váltással, az ek­kori átalakuláskor nem a polgármestert választották

Next

/
Thumbnails
Contents