Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

Miskolci polgármesterek (1873-1950) Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon a központi és a területi igazgatás rendezése, a nehezen megoldható, sók türelmet, figyelmet kívánó feladatok közé tartozott. 1870-ben törvény tisztázta az új törvényhatóság fogalmát. A volt nemesi vármegyék, a kiváltságos kerületek, a szabad királyi városok és a székely székek alkották Magyarország 153 új, önálló törvényhatóságát. Miskolc nem szerepelt ezek között, mert nem volt szabad királyi város, és nem rendelkezett a törvényhatósági jogot biztosító kiváltságlevelekkel sem. 1871-ben a törvényhatósági jogot nem kapott, de a polgári fejlődés útjára lépett ún. rendezett tanácsú városókat a községek közé sorolták. Az adott település, (így természetesen Miskolc is) az önkormányzat és igazgatás minden területén a megye közgyűlésének és a megyei hatóságóknak volt alárendelve. Az önállóság kivívása, a torvényhatósági jog megszerzése ekkortól vált Miskolc központi kérdésévé, s az is marad 1907-ig, a törvény megszületéséig. Az önálló törvényhatósági joggal felruházott város története a valóságos, hétköznapi munkában 1909. január 1-től kezdődött el. 1870-1871-ig a rendezett tanácsú mezőváros, Miskolc élén választott tanácsi testület állt, annak elnökét bírónak, főbírónak nevezték. Az 1871-ben életbelépett új szabályozás szerint Miskolc első embere a polgármester lett. 1873-ban - a közigazgatás rendezése utáni első választáson — Losonczi Farkas Károly főbírót választották meg, de elnevezése már más, ő Miskolc első polgármestere. Az általa elkezdett, s az önállóságot célul tűző három és fél évtizedes küzdelem a legáltalánosabb értelemben a nemesi vármegye és a polgári fejlődés útjára lépett, kapitalizálódó Miskolc, vagyis a számában és hatékonyságában is jelentősen fejlődő miskolci polgárság harca. 1909-től az önálló városi önkormányzat élén a választott polgármester állt, s funkciója azonos volt a vármegyei alispánéval, akit szintén választottak. (A dualizmus időszakában a király, azt követően a kormányzó, majd 1950-ig a miniszterelnök a város és a megye élére - többnyire egy személyben - a főispánt nevezte ki. A főispánnak alig volt konkrét közigazgatási jogköre, felügyelete viszont kiterjedt az állami közigazgatási szervékre.) A polgármestereket hatéves ciklusonként választották. Ebben a rendszerben 1942-től történt változás. „A vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának átmeneti szabályozása"'-ról szóló XXII. törvénycikk értelmében az új polgármestert már a belügyminiszter nevezte ki. Miskolcnak három, a belügyminiszter által kinevezett, vagy megbízott polgármestere (helyettes polgármestere) volt 1942-1944 között. 1950. augusztus 15-én alakult meg a városi tanács. Szemben a főbíró-polgármester váltással, az ekkori átalakuláskor nem a polgármestert választották