Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

tos üzletsor alakítható ki. A Reggeli Hírlap 1922. február 2-i száma várható látványról a következőket írta: „Az épületek frontjai a Zsolcai kapura néznének, belső frontjai félkör alakban simulnának a tér jellegéhez, s ezért nemcsak az utcafronton lehetne üzlethelyiségeket építeni, hanem a tér felé is, sőt a szentpéteri kapu frontján is." A beépítés után a tér közepe 40 méter szélességben maradt volna nyitva. Az 1922-ben készült terv szerint öt darab két emeletes épülettömb vette volna körül a Búza teret. Elkészítése több, mint 300 embernek jelentett volna tartós munkalehetőséget, s ez az akkori nagy munkanélküliség miatt igen komoly érvnek számított. A Búza téri bérházakból végül is egy viszonylag gyors kivitelezésű vásárcsarnok lett. 1924 júliusától elkezdődött Magyarországon a külföldi kölcsön segítségével tervbevett stabilizációs időszak. Ennek részeként Miskolc 1925-ben 500.000 és 1926-ban 300.000 dollárt kapott. Ez volt az ún. Speyer-kölcsön, amelyet elsősorban lakás- és közintézmény építésre, valamint a közművek felújítására fordított a város. A vásárcsarnok az 1930-as évek végén