Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

A harmadik korszakot a jelenlegi rt. tevékenysége, története fogja fémjelezni. „Az, hogy Miskolc a magyar vidéki terménykereskedelem központja lett, egyedül a világhírű Borsod-Miskolci Gőzmalomnak köszönhető" - írta a Reggeli Hírlap abból az alkalomból, hogy 1933-ban megszűnt a társintézmény, a debreceni István malom üzeme. „Ezt a malmot Radványi István, a kamara volt elnöke alapította. Később Lichtenstein József kapcsolódott bele a vállalkozásba, akinek nagyvonalú elgondolásait számtalan miskolci alapítás igazolja. Lichtenstein József vette fel az érintkezést a hatvani Deutsch családdal, ő hozta létre a fúziót a hatvani és a miskolci malmok között. - Hatvani Deutschék az Európa-szerte ismert malomszakértőre, Szegilongi Schrecker Lipótra bízták a malom vezetését, aki rövid pár év alatt felvirágoztatta a kezére bízott üzemet. A Borsod-Miskolci Gőzmalmot az egész világon ismerték, a malom papírjait pedig a tőke legszolidabb papírjára emelte. Miskolc lett a malom következtében a tiszavidéki búzakereskedés központja." A páratlan sikértartalmú tiszavidéki búza a miskolci malmi feldolgozásban valóban meghódította Európát, de exportálták és keresett cikk A A Borsodi Gabonaipari Rt., 1995