Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Iparos-, kereskedő- és polgárházak
első könyv- és papírkereskedését. Ez Heilprin Mihály (1822-1888 New York) nevéhez kapcsolódik, aki Szemere közbenjárására kapta meg az engedélyt a bécsi kancelláriától. 1848-ban hon- védtoborzó lett Miskolcon, s így jelentette meg március 21-én a „Nemzeti Őrdal" című jeles irodalmi alkotásként számontartott versét. Később „Miskolczi nemzetőrség" címen jelentetett meg toborzót. 1851-ben a Magyar Hírlapban írták róla, hogy „Szépirodalmi könyvtár czímű minden két hétben megjelenendő folyóiratot szándékozik előfizetés útján megindítani, . . . bírja sok jeles írónk szavát, s elkövetett ekkoráig is mindent, a különben maga is nagy nyelvész kiadó. ... A négy első füzet Tompa Mihály regéit és beszélyeit hozza." Szemere Bertalan egykori titkára, aki 18 nyelvet ismerő kiadó és könyvárus volt, 1853-ban költözött el Miskolcról. Sátoraljaújhelyen volt néhány évig az izraelita iskola igazgatója. 1856-ban kivándorolt Amerikába, ahol könyvkiadó volt és néhány nagy városban tanított is. Életművét, több mint három évtizedes „külhoni" munkásságát amerikai magyar kiadványokból ismerjük. Heilprin miskolci könyvüzletét Fraenkel Bernât vette át, aki megvalósította elődje könyv- kiadási terveit. 1852-ben ő jelentette meg Tompa Mihály első verseskötetét. Néhány év múlva pedig létrehozta „magyar, franczia, német és angol legújabb művekből álló 4000 kötetnyi kölcsön- könyvtár"-át. Szoros kapcsolatban állott Csöglei Tóth Lajos, majd halála után Deutsch Dávid nyomdásszal, s így komoly kiadói tevékenységet is végezhetett. Először adott ki olyan képes levelezőlapokat, amelyek - mert őrzik a megváltozott utca és házsorokat - ma már várostörténeti szempontból igen becsesek és nagy értékűek. Fraenkel-Ferenczi Bemát 1889-ben halt meg, az üzletet özvegye, majd pedig fia vezette tovább. Ferenczi Károly üzletvezetői tevékenysége a 20. század első négy évtizedére esik. A város társadalmi életének kiemelkedő személyisége volt. Elnöke a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának, de ugyanezt a funkciót töltötte be a Kereskedők és Gazdák Körében, valamint a Kereskedő Testületben is. Elsőként nyitott hangversenyirodát Miskolcon. Mentalitására jellemző, hogy számláin, céges levélpapírjain és üzletének tábláján is mindvégig megőrizte a „Ferenczi B. Miskolc" feliratot. Elhurcolták, s 1944-ben koncentrációs táborban halt meg, de még két évtized múlva is üzletét Ferenczi-házként ismerte a köztudat, s így is bontották le Miskolc első „könyv 's mű-kereskedését". / // APS Z. 1 Miskolcz 188^ /^ . ito...... $ , m / sf'o ™Yv. .. - 1 . . mu,-papir-es MM [^KERESKEDÉS SNyoh'd ^ franczia.angol és német j»\ KÖNYVEKBŐL ÁLLÓ NAGY Árjegyzék 1881-hői 263
