Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
Kilátók az Avason Az Avas-tetőn egy tűzoltó őrtorony, egyben idegenforgalmi látványosságot is jelentő kilátó felállítását határozta el 1901-ben a Borsodi Bükk Egylet. Városi gyűjtés is folyt azért, hogy Rákóczi Ferencnek emléket állítsanak az Avas legszebb platóján. A nagyságos fejedelem hamvainak Kassára szállítása, s az, hogy a szerelvény Miskolcon is megállt, felkészületlenül érte a várost. Ezért változtatták meg Szemere Bertalan szobrának felavatási idejét, s az „első" kilátó története sem úgy alakult, ahogy azt tervezője elképzelte. Az Avason, a Horváth-tetőnek nevezett legfelső platón alig több, mint két hét alatt készült el a kilátó. A korabeli sajtó arról tájékoztat, hogy a Rákóczi tiszteletére emelt tornyot többszáz mécsessel világították ki, s az Avas több pontján is 'fellobbantak az öröm és emlékezés lángjai. Az ünnepség elmúlt, de a Bükk Egylet felhívásai továbbra is támogatásra kérték a városlakókat: aki kétszáz koronát, vagy annál többet ad, nevét kőbe vésve megörökítik az építendő torony oldalán. 1910-ben a miskolci útikalauz amikor avasi sétára invitálja a vendégeket, a következőket írja: „Csakhamar az ún. Horváth- tetőre érkezünk, hol a legmagasabb teraszon egy háromszegellési vasoszlop, s közvetlen mellette lévő nagy árboc jelzi a tervben lévő Rákóczi-kilá- tótorony helyét." 1914-ben a polgármester arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy Lux Kálmán fővárosi építész (aki az avasi templom restaurálási tervét is elkészítette) bemutatta elképzelését az avasi kilátóról. 1918-ban készült Rácz György gazdag miskolci polgár végrendelete, amelyben megfogalmazta, hogy „az a kívánságom, a város építtessen ebből - ti. a városra hagyandó nagyon jelentős összegből - az Avas-tetőre egy, a nevemet viselő kilátótornyot, mely tűzoltói megfigyelési célokra is használható legyen." 1921-ben arról ír a sajtó, hogy akik a háborús évek forgószele alatt sodródtak Miskolcra, azt sem tudják, mi a Rákóczi-torony. „Semmi esetre sem tudják, hogy ezzel a névvel miskolci különlegességről, miskolci ötletről, tervezgetésről lehet szó. . . Valamikor egész irodalma volt a Rákóczi-torony- nak. Tulajdonképpen Tury József ötlete volt ennek a toronynak a megépítése, és szorosan hozzátartozott az Avas-tető rendezéséhez, végleges megoldásához." Ha a képeslapokra nézünk, amelyek a Rá- kóczi-tomyot mutatják, s amelyről eddig azt írták, hogy 1906-ban épült, s 1925-ig állt az Avastetőn, most kiderült, hogy nem volt más, mint Tury József terve. Olvasható is a rövid életű, alkalmi építmény képeslapokon, hogy „Ferenczi B. könyvkereskedő Miskolcz. Tury József úr amateur felvétele." Az Avas története így hát kevesebb lett egy legendával, de gyarapodott egy újabb igazsággal, hogy ti.: éghettek fények az Avas-tetőn, lőhettek is ki petárdákat, de nem abból az építményből, amit képeinken látunk, s Rákóczi-to- ronyként ismert a miskolci városlakó, hanem egy olyan rögtönzött „ácsolmányból", amelyről hiteles ábrázolás nem maradt fenn. Ami viszont igaz: az „első" kilátó ötlete később megvalósult, 23
