Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
1650-1660 emelték, tehát Miskolc egyik legősibb megmaradt épülete. Tulajdonosa báró Dőry Ferenc volt 1755-ig, amikor a telek és építményei a diósgyőri koronauradalom tulajdonába kerültek. Innen pedig Rákóczi Julianna férjéhez, Aspre- mont herceghez. Ezt idézi a Széchenyi utcai főbejárat feletti Aspremont címer. Egy 1755-ös összeírás szerint a kúria nyugati szárnyán volt a 3 szobából, konyhából, kamrából álló uradalmi sóház. Majd kettős bolt következett, amit raktárnak, egészen pontosan irattárnak használt az uradalom. A földszinti részen még három kereskedő üzlet kapott helyet. Az emeleten 13 szobát és 4 konyhát, tehát 17 helyiséget írtak össze. Az épület udvarra néző része boltíves tomácos volt. Összességében 32 helyiség volt az impozáns épületben. Az udvari istállóban pedig ugyanennyi állatot tudtak elhelyezni. A kúria alaprajzát ismerjük, s ezért csak sajnálni lehet, hogy a nyugati szárny jelentős részét 1908/09-ben, az Első Magyar Biztosító Rt. palotájának építésekor lebontották. Ez az oka annak, hogy a Széchenyi utcai főbejárathoz viszonyítva „megbillen" az épület. Az egykori kúria újabb, de szintén a régmúltba visszanyúló elnevezése: Rákóczi-ház. A fejedelem kétszer időzött itt. Először 1697-ben, amikor a bécsi udvar a hegyaljai felkelésben való részvétellel gyanúsította, ezért letartóztatták, a bécsújhelyi börtön felé menet itt szállásolták el. Másodszor 1706-ban, amikor Tokaj visszafoglalását követően a kuruc csapatok a városban alakították ki szállásukat. Miskolc egy nagyon rövid időre így lett a szabadságharc központja. A kúriában Rákóczi francia követet is fogadott. Itt születettek az ún. miskolci dekrétumok, de az az utasítás is, amely a szabadságharc „hírmondójának" megindítását rendeli el. Az épület kötetnyi történetéből talán érdekes, hogy az uradalomtól a földszinti üzleteket, s az emeleti lakószobákat is görög kereskedők bérelték. A bérletből később saját tulajdon lett, majd a kompánia-tagok adományaként egyházi tulajdon. Görög kereskedők már nem voltak Miskolcon, de az épület megosztott tulajdonjoga a miskolci görögkeleti egyházé maradt az államosításig. A háborúig zsidó kereskedőknek adta bérbe a földszinti üzleteket. Lehet, hogy az egykori egyházi tulajdon adott alapot arra a tévhitre, miszerint a templomépítés előtt, a 18. század végéig (a templom 1785-1790 között épült) itt volt a görög kompánia kápolnája. (A kápolna a Széchenyi u. mai 12. számú épület udvari szárnyában volt, az 1988/90-es felújításkor nyomait még dokumentálni lehetett.) A felújított épületben várhatóan 1995-ben foglalja el helyét a Miskolci Galéria. fűszer, bor és déligyümölcs kereskedése a,.fehér csillaghoz^ 5ötér kapu sarkán Cégreklám, 1901 97
