Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Nagy múltú középületeink

miskolci építési szokásokra hivatkozva szerette volna elkerülni az utcai front teljes, s ilyen „elképesztően magas" beépítését. Eddig az volt a természetes, hogy keskeny homlokzattal, de a telek csaknem teljes hosszában építkeztek, s va­lamennyi udvaron kert volt, így levegőt kapott mindenki. „így alakult át a falu várossá, ami azonban azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy az addig 6-7 méteres átlagmagasságú udvarok 25 méter magasságú házakkal zárattak le, megfolytván ezáltal szomszédaikat." A város a tiltakozást nem fogadta el, s így épült a környező épületek közül egy, illetve két emelettel kiemelkedő, négyszintes, magasított manzárd-tetővel ellátott épület. Robosztus tö­mege élesen elüt a már jelentősen átalakított környezetétől. Főhomlokzatát erősen hangsúlyozza az első emeletről induló, középrizalitszerű, közel méternyire előreugró homlokzati elem, amely egymás fölött egy-egy zárt erkélyt, loggiát, il­letve erkélyt foglal magába. Ennek az osztásnak felel meg a térben kevésbé mozgatott, de hatásá­ban monumentalitásra törekvő földszint is. A földszinten a szélesebb, középső portált két vaskos, álkonzolokkal díszített falpillér vá­lasztja el a két oldalt helyet kapó bejárattól, il­letve udvari kaputól. Az első emelet osztópárkánya gyémánt-dí- szű tárcsákkal és plasztikus tükrökkel díszített, s a falpillérek fejezeteként megjelenő konzolok támasztják alá. Az első emeleten figyelmet ér­demelnek a lábazaton álló, gyümölcsfűzért tartó gyermekfigurák, valamint kiemelkedik a félkör­ívvel záródó, gazdag keretelésű ablak a szint kö­zéptengelyében. A második emelet középtengelyében lévő loggia szűk nyílását két fűzérdíszes fejezettel el­látott oszlop teszi reprezentatívá. A harmadik emelet mindhárom tengelyé- ben egy-egy erkély kap helyet. A középső az álrizalit záradékaként jött létre. Az oldalsó erké­lyek pedig tört íves formát kaptak. A gazdagon tagolt koronázópárkány fölött a homlokzat hármas osztásának megfelelő, mo­numentális oromzat kap helyet. A középső mező két szélén egy-egy törpe-pilléren gyümölcsfű- zéreket tartó gyermekfigurák, míg a homlokzat két szélén zömök, obeliszk formájú elemek áll­nak. Az oromzat fölött emelkedik az utcai fron­tot lefedő, magas manzárd tető. Az épület nemcsak magasságával, hanem impozáns homlokzati megjelenésével is megha­tározó elem az utcaképben. Az épület egyik emeleti erkélye 69

Next

/
Thumbnails
Contents