Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Nagy múltú középületeink

A Erdőigazgatóság díszes homlokzata az 1930-as években koronázó párkány alatt gazdag, növényi ele­mekből komponált fríz futott végig. Ugyanebben a stílusban megfogalmazott ékítmények hangsú­lyozták az épület egyéb kiemelt részeit is. Mind­ez rendkívül igényes, színes sgrafitto techniká­val készült, amelynek párhuzama városunkban mindössze egy helyen, a Bányaműszaki Felü­gyelőség épületének főhomlokzatán jelenik meg. Az épület anyaga andomaki tufa, s az érde­kessége az, hogy Miskolcon ez volt az első példa arra, hogy ebből az anyagból ilyen megoldásra vállalkoztak. Napjainkban is látható az épület délnyugati sarkán az a díszes oszlopokkal alátámasztott szoborfülke, amelyben egykor a Patróna Hun­gáriáé szobra állt. A szobor különlegessége volt, hogy a Madonna lábainál tövisbokorral átfont plasztikus országcímer fejezte ki a trianoni gondolatot. Eltávolításának idejét nem ismerjük, mint ahogy azt sem lehet tudni, mi történt az al­kotással. Szerencsére maga az oszlop, a szobortartó konzol és a fölötte lévő kősátor megmaradt. A múzeum archívuma őrzi azt a régi felvételt, amelynek segítségével a Madonna szobor rekon­struálható lenne. Ugyanez a megállapítás vonat­kozik a rizalit lepusztult sgrafittoira is. A város nagy nyeresége lenne az, ha egy esetleges falkutatás igazolná, hogy nem verték le, csupán levakolták a homlokzat színes ékítmé­nyeit. Amint az is, hogy az épület „funkciója" nem változott, az 1990-es évek elején itt volt a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG) központja. 60

Next

/
Thumbnails
Contents