Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Ajánlás

Ajánlás 1991 elején vetődött föl, hogy érdekes té­mákról, könnyed, jó hangulatú, de fontos és pre­cíz ismereteket közlő sorozatot indítsunk a Déli Hírlapban. Az alapötlet az akkori főszerkesztő­től, Békés Dezsőtől származik, aki azt javasolta, hogy a múzeum nagyon értékes és gazdag régi fényképanyaga szolgáljon kiindulásul. Egy-egy megsárgult fotón látható épületnek, szobornak, térnek, vagy bármi ábrázolásnak találjuk meg a mai megfelelőjét, vagy a mai környezetét, s a két kép kapcsán leírok olyan eseményeket, ismere­teket, történeteket, amelyek felkeltik (felkelthe­tik) az olvasó érdeklődését. Abban állapodtunk meg, hogy „indításként" elkészül öt rész, mert ez már sorozatnak is tekinthető, s ezt követően dönt a lap, hogy érdemes-e az írásokat tovább közölni. A sorozat azóta is folytatódik, s közelíti a másfélszáz megjelent darabot. Az eltelt három évnek vannak sajtótörté­neti érdekességei is. így a sorozat darabjai je­lentek meg címoldalon, aztán címlapfotóval, s nagyobb terjedelemben a hétvégi számokban, ki­sebb terjedelmű írásokkal átélte a Hajnali Hírlap rövid megjelenési időszakát, s volt amikor rend­szeresen, máskor rendszertelenül jelent meg. Mindig úgy és akkor, amikor vagy aktualitása volt, vagy helyet tudtak neki szorítani a lapban. Három év alatt kialakult egy érdekes, rendkívül sok információt tartalmazó, s folyama­tosan gyarapodó rendszer, amelyet nagyon jól és sokoldalúan lehetett (lehet) használni más terü­leteken is. (Megjelentek az archív dokumentu­mok és történeti adatok a miskolci RTV városról készült filmsorozatában, de a rádiós műsorok­ban és beszélgetések során éppen úgy, mint egy- egy évforduló, megemlékezés alkalmával.) A miskolci sajtó egy évszázada megjelent várostör­téneti és várossal kapcsolatos írásai, adatai jelen­tik ennek a rendszernek az egyik pillérjét, a másikat az a fotóanyag, amely több, mint egy év­századot dokumentál a város múltjából. A mú­zeum és a levéltár gyűjteményei kiapadhatatlan forrásként ontják az információkat egy-egy épü­lettel, üzlettel, üzemmel, vagy éppen intézmény­nyel kapcsolatban. A várostörténet apró, színes, egykor elődeink által átélt, vagy kortársainkkal, a velünk élő nemzedékkel megtörtént esemé­nyeikről sok száz téma vár részben feldolgozás­ra, részben pedig megjelenésre. A most közreadott kötet száz írásának ki­választásában egy különleges ötlet játszott szere­pet. „Prókátor Nemes Szrógh Sámuel uram" 1800 áprilisában „Miskólcznak a javai" címen megjelentetett egy verset, amely nem más, mint egy 26 soros várostörténet. A vers a város első „látképes felszabadító levelé"-nek, azaz céh­levélen nyomtatott ábrázolásának kiegészítése, bizonyos értelemben magyarázata. A hét fejezet­címet innen idézem, s ezek alatt jelenik meg az írások tartalmára utaló cím. így adódott, hogy néhány írás áttekintette a város múltját, címereit, jogállását, fontos térképi és más dokumentuma­it, jelképeit. A középületeket a terek, szobrok kö­vetik, majd a város templomai, iskolái, a hagyo­mányos vendéglátás „intézményei", a szállodák, egykori és mai kávéházak, cukrászdák, sörözők, 5

Next

/
Thumbnails
Contents