Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Ajánlás
Ajánlás 1991 elején vetődött föl, hogy érdekes témákról, könnyed, jó hangulatú, de fontos és precíz ismereteket közlő sorozatot indítsunk a Déli Hírlapban. Az alapötlet az akkori főszerkesztőtől, Békés Dezsőtől származik, aki azt javasolta, hogy a múzeum nagyon értékes és gazdag régi fényképanyaga szolgáljon kiindulásul. Egy-egy megsárgult fotón látható épületnek, szobornak, térnek, vagy bármi ábrázolásnak találjuk meg a mai megfelelőjét, vagy a mai környezetét, s a két kép kapcsán leírok olyan eseményeket, ismereteket, történeteket, amelyek felkeltik (felkelthetik) az olvasó érdeklődését. Abban állapodtunk meg, hogy „indításként" elkészül öt rész, mert ez már sorozatnak is tekinthető, s ezt követően dönt a lap, hogy érdemes-e az írásokat tovább közölni. A sorozat azóta is folytatódik, s közelíti a másfélszáz megjelent darabot. Az eltelt három évnek vannak sajtótörténeti érdekességei is. így a sorozat darabjai jelentek meg címoldalon, aztán címlapfotóval, s nagyobb terjedelemben a hétvégi számokban, kisebb terjedelmű írásokkal átélte a Hajnali Hírlap rövid megjelenési időszakát, s volt amikor rendszeresen, máskor rendszertelenül jelent meg. Mindig úgy és akkor, amikor vagy aktualitása volt, vagy helyet tudtak neki szorítani a lapban. Három év alatt kialakult egy érdekes, rendkívül sok információt tartalmazó, s folyamatosan gyarapodó rendszer, amelyet nagyon jól és sokoldalúan lehetett (lehet) használni más területeken is. (Megjelentek az archív dokumentumok és történeti adatok a miskolci RTV városról készült filmsorozatában, de a rádiós műsorokban és beszélgetések során éppen úgy, mint egy- egy évforduló, megemlékezés alkalmával.) A miskolci sajtó egy évszázada megjelent várostörténeti és várossal kapcsolatos írásai, adatai jelentik ennek a rendszernek az egyik pillérjét, a másikat az a fotóanyag, amely több, mint egy évszázadot dokumentál a város múltjából. A múzeum és a levéltár gyűjteményei kiapadhatatlan forrásként ontják az információkat egy-egy épülettel, üzlettel, üzemmel, vagy éppen intézménynyel kapcsolatban. A várostörténet apró, színes, egykor elődeink által átélt, vagy kortársainkkal, a velünk élő nemzedékkel megtörtént eseményeikről sok száz téma vár részben feldolgozásra, részben pedig megjelenésre. A most közreadott kötet száz írásának kiválasztásában egy különleges ötlet játszott szerepet. „Prókátor Nemes Szrógh Sámuel uram" 1800 áprilisában „Miskólcznak a javai" címen megjelentetett egy verset, amely nem más, mint egy 26 soros várostörténet. A vers a város első „látképes felszabadító levelé"-nek, azaz céhlevélen nyomtatott ábrázolásának kiegészítése, bizonyos értelemben magyarázata. A hét fejezetcímet innen idézem, s ezek alatt jelenik meg az írások tartalmára utaló cím. így adódott, hogy néhány írás áttekintette a város múltját, címereit, jogállását, fontos térképi és más dokumentumait, jelképeit. A középületeket a terek, szobrok követik, majd a város templomai, iskolái, a hagyományos vendéglátás „intézményei", a szállodák, egykori és mai kávéházak, cukrászdák, sörözők, 5
