Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Nagy múltú középületeink

Répászky Alajos, egykori kamarai elnök

GIós Károly, egykori kamarai elnök

amelynek akkori elnöke Glós Károly, titkára pedig Forgács Dezső volt. (Utóbbinak itt volt a lakása is.) A következő, 1938/39-es címtár szerint a Kamara már a Werbőczy u. (mai Dózsa Gy.) 11. szám alatt található. A székház megváltoztatásában az is szerepet játszhatott, hogy közel volt az Igazságügyi Palota, másrészt az ügyvédek száma a háború előttihez képest megduplázódott. 1928-ban a Kamarának 353 ügyvéd és 60 ügyvédjelölt bejegyzett tagja volt. Miskolcon 110 volt a praktizáló ügyvédek száma.

Az egyemeletes épület úgy maradt magánkézben, hogy ellentétben a szomszédos házakkal, itt sohasem működött üzlet. A kifejezés igazi értelmében sarokház volt ez, a polgári jómód, önérzet és -becsvágy megtestesítője, kifejezésre juttatója. Érdekes, hogy az épület két utcai homlokzata más-más igényt tükröz. A Szemere utcai a nagypolgári, míg a Kandia utcai szerényebb, visszafogottabb ízlést fejez ki. Építésze és építtetője minden bizonnyal kereste az összhangot a szomszédos házakkal, amelyek az építés időpontjában már megvoltak. (A sarok beépítése a Szemere utcai szomszéddal perlekedésre is okot adott.) A két építészeti gondolat, vagy kivitelezés metszéspontjában elhelyezkedő, egykor ún. babilonnal koronázott félköríves erkélyes rizalit a városi köztérnek szól.

Az épület viszonylag szerencsésen viselte és élte át a felújításokat. A homlokzat csupán azzal vált szegényebbé, hogy a földszinti régió vako- latarmirozását visszafaragták, illetve a Szemere utcai homlokzat középrizalitját koronázó attikafal címeres stukkódíszét lepusztították.

Az 1988/89-ben elvégzett átalakítás, felújítás alapjában nem változtatta meg az épület karakterét, törekedett gondosan megőrizni a homlokzati tagozatait.

56