Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Nagy múltú középületeink

Abbáziába járt át a vendégsereg.) A színháztól elkülönítették a kaszinót, amelynek a Deák utcá­ról nyitottak bejáratot. A leglényegesebb az volt, hogy a nézőtér befogadóképessége 400 hellyel növekedett. Az épület átadására 1926 január ele­jén került sor. Egy márványtáblát helyeztek el a belső térben, amely tudatta az utókorral, hogy a színház Hodobay Sándor polgármestersége alatt, 1925-ben épült újjá Vágó László tervei alapján. A munkálatokat Árva Pál és Szentgyörgyi Gyula építészek végezték. A korabeli sajtó a nagy átalakítást úgy mi­nősítette, hogy „az új széksorok, az aranyhímes páholyok, a szikrázó villanylámpák, a lenyű­göző freskó a mennyezeten, mind-mind üres, lélektelen szépség." Mindennek a külsőnek a tar­talmát, a lelkét maga a színház, a színpad, a szí­nész adja, ahonnan és akiből a művészet tiszta gyönyörűsége ömlik a nézőre. Ezért hiányolták a márványtábláról Sebestyén Géza nevét, aki 1921- 1926 között ezért a „tiszta gyönyörűségért" talán a legtöbbet tett. A színház „utcába nyúló" épülete a „légszcsz-világítás" fényében, a századelőn 44 MISKOLCI Színház

Next

/
Thumbnails
Contents