Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

A Xiffkovich és Dadányi ház (Széchenyi István u. 21. és 23. volt)

A Miskolci Nemzeti Színház átalakítási és felújítási munkálatai Bern László és ifi. Horváth Béla építészeti tervei alapján 1956 szeptemberében kezdődtek el. Ez nemcsak az alapfalakon belül, hanem a környéken is lehetőséget adott településtörténeti kutatásokra. Az évekig tartó munka megváltoztatta a környezetet is, hiszen két műemlék házat le kellett bontani. Az ún. Xiffkoinch és Dadányi házak helyén a bontással, majd az új beépítéssel párhuzamosan hónapokon keresztül folytak kutatások. A feltárt leletanyag összehasonlítása az írásos dokumentumokkal igazolt, ill. megnyugtatóan tisztázott néhány szakmai feltételezést. A két régi miskolci lakóház helyén 1960-től áll napjaink - képünkön is látható - épületegyüttese.

A Széchenyi u. 21. számmal jelölt telken 1768-ban cseréltek gazdát a tulajdonosok. Ez az időszak a görög kereskedők miskolci fénykora, így szinte az is természetes, hogy az új tulajdonos a kereskedő kompánia tagja. Pilta Mihály mellett még öten, ötféle házban laktak a telken. Kereskedőcsaládból emelkedett ki, s lett ügyvéd és író a nemességet szerzett fiú, aki „Miskolcz végnapjai" címen közreadta az 1843-as tűzvész történetét. Szerzője volt a „Szivárvány" cím alatt megjelent albumnak, amelyben így summázták a város addigi történetének legnagyobb tragédiáját: „s néhány óra alatt romokba dőlt Magyarhon alföldi kereskedelmének nevezetes gyu- pontja, az ős szokások- s nemzetiségben szűz magyar város, Miskolcz".

267

Komáromy József utcakép rekonstrukciója, 1958