Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

A könyvkereskedés épülete 1935-ben

„Utódépítmény" a kettős telken, 1994

Ebben a „betsületes kereskedő úr ezen mesterséghez tartozó Italokat szabadon árulhatja". A megállapodás szerint „az Uraság több Kávé házat Miskolczon nem kíván fel állítani, a vagy Kave és Rosólis áruitatását másnak engedélyezni." Ez pedig azt bizonyítja, hogy görög kereskedő volt, aki elsőként és ezen a helyen nyitott kávéházat Miskolcon. Az 1781-es tűzvész a szomszédos épületekkel ezt az üzletet is tönkretette. 1764-ben Pozsonyban kelt az irat, amely szerint „A M. Kamara engedélyezi, hogy a diósgyőri uradalom kártalanítsa a tűzvészt szenvedett Zsámbék Tamás görög kereskedőt, . . . s Rósa nevű görög kereskedőt . . . amennyibe a bolthelyreállítás került az 1781-es tűz után."

Zsámbék egyik leggazdagabb kereskedője városunknak, felépített 16 méter hosszú háza pedig alighanem a legnagyobb üzlet az akkori Miskolcon. A 3+2 tengelyes házról készült korabeli és későbbi ábrázolások, valamint a bontáskor készült fotók szerint ólom keretes üvegablakai, remekmű ablakrácsai, faragott kövekből összeállított kapubejárója, kerékvető kövei voltak. Két vasajtaja múzeumba került, egyik az állandó várostörténeti kiállításon látható. Az indadíszekkel gazdagított pinceajtó és a későbarokk, virágdíszes, kétszámyú bejárati ajtó Fazola Henrik legendás vasműhelyének terméke.

Ebben a házban nyitották meg - a bolti számlák tanulsága szerint - 1845-ben Miskolc

262