Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Iparos-, kereskedő- és polgárházak

tudomásunk van, hogy egy neves pozsonyi nyomdász leszármazottja, Alexander Waldov Antal szeretett volna a század végén nyomdát felállítani, de valami miatt ez meghiúsult. 1792- ben említik könyvcsináló Kaszonyi József és szintén könyvcsináló Metzner Sámuel nevét, akiket a városból eltávolítottak. Ebben az időszakban a könyvek és nyomtatványok főleg Kassáról vagy Pozsonyból kerültek Miskolcra, de a megmaradt dokumentumokon olvasható Eger, Debrecen és Sárospatak is mint nyomtatóhely.

Miskolc első látképes ábrázolása - más magyarországi városokhoz képest meglehetősen

későn - 1800-ban készült. (A várost bemutató első térképek sem sokkal korábbiak, 1759-ben, illetve 1773-ban készültek.) Az első látkép a céhek felszabadító (tanuló vagy ajánló) levelein jelenik meg. A céhlevél két részből áll: fenti sávjában a városábrázolás látható, lenti részén pedig Szrogh Sámuel szerző által jegyzett „Mis- kólcznak a' javai" című versbe szedett ajánlás, városleírás olvasható. A kép alján az utókornak szóló feljegyzés: „Norkó János rajzolta. Találtatik Weber Simon Péternél Posonban, Prixner Gottfried mettzette. A° 1800." Ez is bizonysága annak, hogy a legelső céhleveleink 1816-ban

Az épület 1991-ben még őrizte titkát

253