Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Iparos-, kereskedő- és polgárházak
Rácz Ádám nyomdája a Hunyadi utcán (Hunyadi János u. 2.) Miskolcon az első nyomdát 1812-ben a Nagyváradról ide települt Szigethy Mihály nyitotta meg. A „könyvnyomtató intézet" 1833-ig működött a Városház tér 3. szám alatt. Műhelyét a Debrecenből érkező mester, Csöglei Tóth Lajos vette át, s 1840-1855 között működve sok, máig fennmaradt termék-remeket készített. Miskolc második nyomdászához kapcsolódik a „Miskolci Értesítő" megjelentetése, amely 1842-től, hirdetési újságként látott napvilágot. A szabadságharc idején közérdekű írások is megjelentek lapjain. A miskolciak - egyebek mellett - így ismerhették meg Szemere Bertalan felső-magyarországi kormánybiztos felhívásait, rendeletéit. Megmaradt példányait az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Néhány évvel később, 1852-ben jelent meg a „Borsodi Értesítő", ami „szabadalmazott első és fő hivatalos városi értesítő" és megyei közlöny volt. A lapot nyomták Miskolcon, Debrecenben és Sárospatakon is. Miskolcon Tóth Lajos, majd utódja Deutsch Dávid nyomdászmester közel egy évtizeden keresztül készítette. A lap 1861 decemberében szűnt meg, egyes példányai még napjainkban is fellelhetők. 1861 márciusában különleges sajtótermék látott napvilágot, s ez „Falkenstein Ignácz Tudakozó Intézetének (Miskolczon) Jegyzőkönyvi kivonata" volt. Az elsősorban kereskedelmi hirdetményeket tartalmazó sajtóterméket „az Alpiacz utca 91-ik szám alatt" szerkesztették, s Rácz Ádám nyomdájában jelent meg. W Miskolcz 11 HávM Nyomdaszámla 1857-ből 250
