Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Vendéglátás „szíveslátás"
Mayer József vendéglője, a „Kispipa" (Rákóczi Ferenc u. 4.) Az egyemeletes vendéglő a 19. század első évtizedében épült, kissé lepusztult külsejű műemlékegyüttes. Földszinti helyiségeiben a múlt század végétől kezdve napjainkig vendéglő működik. 1899-től pontosan fél évszázadon keresztül a Mayer név fémjelezte itt a vendéglátást. A korabeli fénykép tanulsága szerint is azért lett „Kispipa", mert tulajdonosa olyan kellékből szívta a dohányt, aminek hossza több volt egy méternél. Neve nemcsak a vendéglátással, hanem 1939-ben bekövetkezett haláláig a Miskolci Polgári Kaszinó történetével is összekapcsolódik. Miskolcon a társasági-kulturális élet, az olvasás, előadás-hallgatás és politizálás nagyhatású fóruma az 1831-ben megalakult „Nemzeti Casinó" volt. Díszpolgárai közé tartozott Széchenyi István, előadóit Tompa Mihálytól Lévay Józsefig, Palóczy Lászlótól Mocsáry Lajosig hosszan sorolhatnánk. A Casinó története összekapcsolódott a színházéval, ugyanis könyvtára és helyiségei a színház emeleti traktusán voltak. Ebből a körből vált ki már 1837-ben a városi iparosság néhány jeles képviselője, s ők alakították meg a „Miskolczi Polgári Egylet"-et. Érdekvédelmi szervezet is volt ez egyben, ameny- nyiben a „gyámoltalanok" és „elesettek" segítésére szövetkeztek, de fő célkitűzésüket mégis így foglalták írásba: „hasznos könyveket és folyóiratokat járatni, olvasás és folytonos tár- salkodás által az embert egyedül érdemesítő műveltséget gyarapítani; a baráti rokonérzelmeket honosítani, s összébb fűzni azon kebleket, melyek most rendszeres társaságon kívüli állásukban egymástól sokszor idegenek maradnak". Az egylet tisztikara és vezéregyéniségei az idő teltével éppúgy változtak, mint a társas összejövetelekre alkalmat biztosító házak, helyiségek. A Széchenyi utcán a mai „lila ház"- ban éppúgy volt „társashelyük", mint a Pátria helyén egykor állt, s görög egyházi tulajdont képező házban. A 19. század végétől pedig a Rákóczi utcán két-három helyen is, amihez már sok köze volt Mayer Józsefnek, hiszen nemcsak fontos szervezője, hanem az egylet, majd kaszinó hivatalos vendéglőse volt. Mert az egylet szórakozás, „kaszinózás" nélkül akkor sem működött. Mayer József 1856-ban született, s 22 éves korától vezette a Diósgyőri-Tapolca vendéglőjét, majd később kibérelte a Vasgyár összes vendéglőjét. A Polgári Egylethez kötődve nyitotta meg „Kispipa" vendéglőjét, később ő lett a tulajdonosa az egész épületnek. Nem csupán „ven- déglőmester"-ként szerzett hírnevet, hanem mint bortermelő és borszakért^ is közismert volt. „Bodóvölgye" néven váltak ismertté saját pince- gazdaságának termékei. A Borsod-Gömör-Kishont vármegyei Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Egyesületének 20 éven keresztül volt elnöke, majd haláláig örökös díszelnöke. 1939- ben, 83 éves korában búcsúzott vendégeitől és a várostól. Síremléke a mindszenti római katolikus temetőben található. A Miskolci Polgári Kaszinó jó fél évtizeddel élte túl „örökös vendéglősét". Rendezvényei vol237