Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Vendéglátás „szíveslátás"
Fogadó a középkori piactéren (Kossuth Lajos u. 2.) Az 1990-ben felújított Pannónia szálló helyén egykor a tapolcai apátság kúriája állott. A telek és építményei tulajdonjogára 1504-ben utal az eddig ismert első adat, de az épület ezt megelőzően - minden bizonnyal - már korábban létezett. Amikor a jelenlegi pince feltárása, átalakítása folyt, olyan rétegekre, elemekre bukkantunk, amelyek megerősítik a 16. századot megelőző építkezés tényét. Az egykor 14 méter széles, 200 méter hosszú, egyik végén a Pecére, a másikon a Sötétkapu helyén álló piactérre néző kúria fontos szintere volt a tapolcai monostor lakói, szolgálói és vendégei életének. Az érkezők és továbbutazók szállását is jelentette, de raktára és elárusítóhelye volt az apátsági birtok terményeinek. Minden bizonnyal ez az apátsági ház volt a város egyik legkorábbi alapítású kereskedőháza és vendégfogadója. 1533-ban a tapolcai apátságot földig rombolták. Oláh Miklós (a mohácsi csatavesztés után Brüsszelbe menekült Minin királynő udvari papja) ezt megtudva a következőket írta levelében: „van Miskolcon az apátságnak egy háza, ott, vagy pedig a lelkészlakban (Mindszenten) is ellakhatnak a szerzetesek addig, míg a kolostort helyre lehet állítani". Az apátság helyreállítására nem került sor, annál többet hivatkoznak a házra. „Szabad ház"-nak, „királyi ház"-nak említik, ahol kocsmája, húsmérő helye, s szállása is van az apátságnak. Érdekes egy 1717-ből fennmaradt összeírás, amely szerint az épületben „van három szoba és két bolt, melynek egyikéért a rác bérlő 30 forintot fizet, a másikért 33 forint 20 krajcárt. Van az épületben mészárszék is, melyet 50 magyar forintért szoktak bérbe adni. A korcsma urasági kezelésben van egész esztendőn át, melyért könnyen 150 rénes forint árendát lehetne kapni. A curia alatt két pince is van." 1736-1743 között a kőházra emelt, ún. contignatio épül. „Ezen tractust, amelyben négy szoba van, mind görögök bírják, s ezen épületnek elein, a piacz felől vagyon három bót és az kamra, az mellyben a görögök portékájokat áruly- lyák." A 18. század vége előtt az épület egészét „hogy hasznosabb legyen a jövendőben" felújítják, átalakítják. Ezt emlegetik a 19. század közepéig, azzal a különbséggel, hogy a görög kereskedőket zsidó kereskedők váltják fel a bérletben. Az épület a munkácsi püspökségtől az 1860-as években a város tulajdonába került, s a főutca házainak többségéhez hasonlóan, az 1878- as árvíz során komoly károsodást szenvedett. A romeltakarítás és helyreállítás évei közben a többször is leégett, átalakított kúria romjain modern, nagyvárosi szálloda épült fel. A Borsodmegyei Lapok 1894. július 15-i száma közölte először, hogy „megnyílt az újonnan felépült Pannónia Szálló". Délelőtt a kávéházat nyitották meg, este pxlig a szállodai részt és az éttermet. Az étterem „különösen este, midőn felgyűlöd a gázlámpák sokasága, már az utczáról a fővárosra emlékeztető impozáns képet nyújtott". A szálloda városi tulajdon, s első bérlője Hipsch Nándor lett, aki korábban a Pesti Pannónia Szállodában volt bérlő. 205
