Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Az iskolák

Az egykori érseki leánynevelde (Városház tér 6.)

1878 augusztásának végén - az árvíz előtt néhány nappal - a szatmári „anyaház"-ból ir- galmasrendi nővérek érkeztek Miskolcra, s elfoglalták helyüket abban az iskolában, amelyet Samassa József egri érsek alapított. A tanítórendnek Bükk Sebőné saját telkét és házát ajánlotta fel. Öttantermes iskolában és otthonban, Láng Jusztin vezetésével kezdte meg első tanévét az intézet. A két háború közötti leírások arról adnak számot, hogy az Érseki Felső Leányiskola városunk középfokú oktatási intézményei között nagyon előkelő, tekintélyes helyet foglalt el. 1992-ben önkormányzati döntés született arról, hogy az épületkomplexum visszakerül az egyház kezelésébe. Ennek megfelelően 1993 szeptemberében katolikus gimnázium és diákotthon kezdte a tanévet a Herman Ottó Gimnázium egykori helyén.

Az alapítást követően elemi és felső népiskola volt a neve az intézménynek. A millennium idején felső leányiskola nyílt a rendház mellett, majd 1907-ben átalakult polgári leányiskolává. Két évtized elteltével, 1927/1928-ban itt kezdte meg a tanévet a Miskolci Római Katolikus Tanítóképző Intézet első osztálya. Az elemi iskola, a polgári iskola és a tanítóképző intézet félezernél több növendéket tanított akkor, amikor fennállásának félévszázados jubileumát ünnepelte.

Az egykori középkori városi telken három épület alkotott egységet. A zárda, a kápolna és az iskola együttese néhány homlokzati és belső alaprajzi átalakítás után is megőrizte azokat az

Az érseki leánynevelde utcai homlokzata, 1907

189