Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Terek, szobrok, emberek

A „10-es" honvédszobor a Hősök temetőjében

telgett az ezred előtt. Erre emlékezve, a magyarosi ütközet tizedik évfordulóján, 1927-ben ezért vállalta ugyancsak ő Miskolcon a 10-es honvéd emlékmű felavatását.

A 10. honvéd gyalogezred harmadik hadszíntere 1918 márciusától az olasz front volt. November 3-án itt ért véget számukra a háború, miután az ezred megmaradt egységei felszerelésük maradványait megsemmisítve hadifogságba estek. Triesztből vasúton Rozoltóba, majd később innen a magyar fővárosba vezetett az út.

Az ezred különös gonddal figyelt az emlékek összegyűjtésére és megőrzésére, valamint a hadiárvák segítésére. Ünnepélyes ezrednapjukat először 1922-ben tartották, majd a gorlicei áttörés napjára emlékezve ezt a következő években mindig május 2-ra szervezték. Összetartozás tudatukat sokban erősítette hadiújságuk, amely a „10-es Honvéd" nevet viselte. A gyalogezred lapja 1917. július 15-én jelent meg, s a háborús események, történések nyomonkövetésének ez ma már nélkülözhetetlen forrása. (Az újság viszonylag rendszeresen megjelent a „civil" életben is, utolsó száma 1942. május 3-án látott napvilágot.)

A magyarosi csata tízéves évfordulójára emlékezve, 1927-ben József főherceg avatta fel Miskolcon a „10-es honvédszobrot". A szobor Vass Viktor szobrászművész alkotása. Érdekessége, hogy Czokoly István építész, egykori tizes honvédtiszt pergamenre rótta a szobor történetét, s természetesen feljegyezte az ezred valamennyi háborús eseményét. Az okmányt két srapnell-hüvelybe forrasztották, s így helyezték el a szobortalapzat zárókövébe. (A szobrot 1976- ban bontották el, s minden bizonnyal előkerült ez a dokumentum is. Gyanítható, hogy a városban valaki őrzi, s csak remélni lehet, hogy előbb- utóbb ez is a múzeum birtokába, a tárgyat méltán megillető helyre fog kerülni.)

126