Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Terek, szobrok, emberek

Lévay József szobra

„A Vadnay és Dóczy centenárium betetőzé- seképen vasárnap három emléktáblát lepleztek le Miskolcon. A Lévay József Közművelődési Egyesület ugyanis emléktáblával jelölte meg Lévay József Hunyady-utca 4. szám alatti, Vadnay Károly Palóczy-utca 3. szám alatti és Dóczy Gedeon leánygimnáziumi lakhelyének utcai épületfalát" - adta hírül az eseményt a Reggeli Hírlap 1932. december 20-i száma.

Két év telt el, s Lévay József „a századvég jeles költője, Borsod Vármegye főjegyzője" emlékére szobrot is avatott a város. 1934-ben az első „Miskolci Hét" rendezvényeinek részeként tervezték a szobor leleplezését. Először a Luther (ma: Bartók Béla) téren kívánták felavatni, de az volt az ellenvetés, hogy „a tér elvész ünnepélyes alkalmak és gyűlések céljára. Másrészt zavarja az üzletek forgalmát, a piacot." Remélhetően nem ez volt az oka annak, hogy közel egy hónap múlva, jelenlegi helyén, a Palóczy utcában állítottak „900 kg, másfél embermagasságú bronz szobrot, amely a kőtalapzaton saját súlyával áll, s nincsen rögzítve." Alkotója Borsodi Bindász Dezső, aki mellén keresztbe fektetett karokkal, távolba meredő tekintettel, kiegyensúlyozott kontraposztban ábrázolja koszorús költőnket. Lévay tekintete merengő, a tér egy meghatározott pontjára irányul, talán Deák viszontpillantását keresi. (Gárdos Miklós egész alakos monumentális Deák szobrát 1925. október 8-án avatták fel a tér tengelyének keleti végében.)

Bár a szobor és a talapzatát díszítő domborművek nem tartoznak a magyar szobrászat

116

A merengő Lévay József