Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
tálán utóéletének, „a közéletben való megtartásának" szerves része. Miskolc kereskedelmi életét 1875-től a Kereskedelmi Társulat, majd KeSzemere emléke a róla elnevezett iskolában reskedelmi Testület szervezte, irányította. Fennállásuk fél évszázados évfordulóján, 1925-ben a kereskedelmi tevékenység felvirágoztatására és Szemere Bertalan emlékére díszes serleget avattak. A két háború között megszokott volt, hogy különböző szakmai csoportok jelképet választottak maguknak, emlékére serleget avattak, s az év végi díszközgyűlésen emellett a serleg mellett mondták el köszöntőiket. Ismert volt Kossuth Lajos és Vázsonyi Miklós serlege. A jogászok a Werbőczi-serleg mellett, a kereskedők pedig a Szemere-serleg mellett jöttek össze. Hasonlóan néhány családi tárgyhoz, sajnos ennek is nyoma veszett még századunk első felében. Ezek tehát a tárgyakban megmaradt-meg- őrzött, velünk élő emlékek. S ami másképpen „tárgyiasult", az a megtartó emlékezet, amely jeles évfordulók alkalmával, s minden év márciusának idusán virággal borítja a szobor talapzatát és az avasi sírhantot. 115 KORONA SZÁLLÓ ttl'SKOLCZ.