Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)

Függelék

Ragályi Simon nemes személy hite szerént mellett vallja: az kivel nem adott dézsmát első földről, Nagy földnek híják, az Tőkésről, az tisztájáról adott dézsmát, de az Tőkésnek az ortványáról nem adott. Az hosszúról adott. Az Oldal földről is adott. Az P alánt alatt valóról nem adott.

Deme János nemes személy hiti után azt vallja, hogy tudja, hogy az peres Oldal földről dézsmát adott Gond János Ragályi Andrásnak, ez háromról yenig nem adott, mely az három nyomra vagyon, ezek Ravasz rész mellett, másik az Dobrosóba, az harmadikról, az Pást erdejének alól nagyfáid.

Kis Imre, ragályi, Basó Farkas jobbágya megesküdt, hiti szerént azt vallja: tudja, hogy dézsmát adott Ragályi Andrásnak, szolgált neki Gond János.

Ragályi Lőrinc hiti után azt vallja, hogy nyilván tudja, hogy szolgált Gond János Ragályi Andrásnak.

Ragályi Gergely hiti után azt vallja, hogy az peres földet ő tudtára senki meg nem szántotta, csak most és tudom, hogy szolgált neki, dézsmát nem tudom, hogy dézsmát adott volna.149

149 A cédula, amelyen ezek a szövegek olvashatóak, a 170. és a 171 . folio közé van bekötve. Eredetileg egy jellegzetes, a vármegye tisztségviselői által kiadandó oklevelet kezdtek írni rá gondos kézírással, de azt nem fejezték be. Az üresen maradt részre aztán az ügyben eljáró szolgabíró vagy esküdt azt a tanúkihallgatást vezette rá hevenyészett kézírással, amelynek 1581-ben kezdődött előzménye a jegyzőkönyvben is olvasható (lásd a 2889. számú regesztát).

253