Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575

végül az alperes [...] a már megvásárolt bort [...] hatalmasul elfogyasztotta és korcsmáltatta [...] forintra becsüli a kárt. [...] az előadottakra azt válaszolja, hogy ő [...] tiszttartója volt és amikor megértette, hogy Katona Balázs a bort el akarja adni, nem engedte, hogy az ura ezáltal kárvallást szenvedjen, a bort elvitette, korcsmáltatta és az árát kifizette, ezért a keresetet jogtalannak tartja. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felperes bizonyítsa: meg volt szólítva azokkal a borokkal kapcsolatban. 456. (T. 48-49.) Bakos Báthory György érdekében a nádori helytartó által kiadott prókátort valló levéllel a káptalan ellen előadja, hogy 1569-ben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a mondott alperes nem tudni, mitől indíttatván, a jegyzőkönyvben név szerint felsorolt jobbágyait a felperesnek a Bábolna possessio határában lévő, az alperes jobbágyaival közösen használt, Szil nevű földjére - amely földet a vármegye a felperesnek ítélt, de az ítéletet az alperes megfellebzte - küldte, s az alperes jobbágyai a perrel és a fellebbezéssel nem törődvén, az ott termett és már baglyokba rakott árpát az éjszaka csöndjében Bábolnáról elvitték. A felperes az ez által okozott kárt 100 forintra becsüli, s ha az alperes tagadná a tettet, kész bizonyítani. Az alperes a márka büntetést sem tette le eddig a bírói kézbe. Szánthay az alperes fél érdekében erre előadja, hogy a felperes azért nem idézheti az alperest a törvény elé, mert a per fel van függesztve és azt a bírák elhalasztották, tehát uralkodói kegyelem nélkül a per nem indítható újra, ezért a kereset nem más, mint patvarkodás. A földdel kapcsolatban előadja, hogy az alperes birtokolni akarja azt, mivel mindig is a birtokában volt, a birtoklása nem szakadt meg és számtalan kiváltságlevele van róla: addig is az övé tehát, amíg a perben végleges ítélet nem születik. Hogy birtokában volt a földnek, annak bizonyítása már megtörtént: ezért nyilvánvaló, hogy nem kezdhetett volna ellene pert a felperes. A dézsmát a földről eddig is az alperes szedte és ezután is ő akarja beszedni. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az idézés törvényes és ezért a kereset nem patvarkodás. A káptalan erre előadja, hogy a saját földjén nem követhetett el hatalmaskodást. Egyébként a felek között volt egy megállapodás, amelyet a kapitány előtt kötöttek, s amely szerint a kilencedet ott kell