Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)
Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575
410. (T. 41-42.) Szalontay Zsigmond a maga érdekében, mint felperes a következőket adja elő Klára asszony (nobilis), néhai Pinczés Gergely (providus) özvegye, mint alperes ellen: a saját jószágai között, Szalonta possessio határában birtokol egy egy holdnyi nagyságú földdarabot, amelyet Anasztázia asszony (nobilis), néhai András litteratus (nobilis) özvegye adott az ő és Szalontay Imre (nobilis) kezére, s amelyről maga Anasztázia asszony is azt mondta, hogy zálog címén birtokolja, s úgy adta át neki, hogy előbb kifizette a zálog összegének a 33 magyar dénárt kitevő fele részét. Ezért a felperes ezt a saját jószágaitól elszakított földdarabot magához akarja váltani, s ha az alperes asszony annak tekintetében bármilyen követelést akarna támasztani, ő az ország törvényeinek megfelelően teljesen ki akarja azt fizetni. Az ítéletet a törvényszék az alperes távollétében hozza meg. 411. (T. 42.) Szalontay Zsigmond a maga érdekében a nevezett Anasztázia asszony, néhai András litteratus özvegye, mint alperes ellen a következőket adja elő: nem tudja, hogy az alperes asszony honnét veszi magának a jogot, hogy igényt tartson valamely, az ő jószágaiból kihasított földdarab birtokára, ugyanis nem tud arról, hogy az alperes az ő apjától vagy az anyjától származna le vér szerint. Ezért ha zálog címén birtokolta volna azt a földdarabot, amelyet Szalontay Imrének (nobilis) és Pinczés Klára asszonynak (nobilis) adott át birtoklásra, akkor kétségkívül egy másik földdarab is zálog címén lehet a birtokában. O tehát a zálog összeget át akarja adni az alperes asszonynak és a földet magához akarja váltani, amint azt az ország törvényei előírják. Az ítéletet a törvényszék az alperes távollétében hozza meg.
