Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Jegyzőkönyvi töredékek 1569-1575

234. (T. 23.) Kerepeczy és a Bellény nemesek egyezségre léptek a Szuhogyot illető birtokosztállyal kapcsolatban és [az utóbbiak] levelet kérnek arról, hogy átengedték neki a földesuraságot, miután lemond­tak a pervisszaűzésről. 235. (T. 23.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Bogácsy Albert és [...] jobbágyok közötti perben: a tanúbizonyságok elegen­dőek ahhoz, hogy [az alperest] felmentsék a gyilkosság vétke alól. 236. (T. 23.) Petres jelenti, hogy Császár Benedek kérelmére idézte Nagy Tamást a szervitora által. 237. (T. 23-24.) Szalontay Dororottya asszonynak, néhai Szécsényi Péter özvegyének, mint felperesnek az érdekében [...] előadja, hogy Szerafin [Imre] [...] ünnepe táján az ő bérelt házára tört, amely Kádas András háza mellett van, őt ide-oda vonszolta [...] és ha Kádas András nem segít neki [...] és ezt nyelvváltságért sem akarná elszenvedni. Ha az alperes mindezt tagadná, akkor ő kész bizonyítani és levelet kér az előadottakról. Bakos az alperes érdekében egyszerűen tagad mindent, mivel az asszony maga költé, amit mondott. 238. (T. 24-25.) Szalontay [...], mint felperes érdekében a követke­zőket adja elő Szerafin Imre, mint alperes ellen: a most elmúlt napok­ban, [...] ünnepe táján elküldték hozzá Lorántffy Kristófot, Kerepeczy [...], Czikó Istvánt, Girincsy Lászlót, Szabó Pétert, Csécsy Lászlót és Imre deákot (egregii), hogy eljárjanak levelesített szervitorai ügyében. Az alperessel 200 forint kötelék alatt 8 forintban egyeztek meg és ki­tűzték a fizetés napját, amely nap elérkezvén, a 8 forintot és ez a pénz most is a törvényszéken van. Ezután augusztus 1-én az éjszaka köze­pén valamely szervitoraival és fegyveres kézzel rátört a házára, ott a felperes György nevű szervitorát elfogta, megverte és saját házába hurcolta, ahol erős bilincsben tartotta és sem enni, sem inni nem adott neki, csak a felperes házából küldött ételt ehette, míg végre óvadék ellenében engedte el és a főispán úr megkeresésére sem küldte a tör­vényszékre, s ha nem bocsátotta volna végre 12 nap után szabadon, akkor a szervitor ott halt volna meg. Az edényeket, amelyekben ételt és italt küldött a szervitornak, meg az alváshoz való eszközöket az al­peres a szolgabíró megkeresésére sem adta vissza, hanem mind a mai

Next

/
Thumbnails
Contents