Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

A jegyzőkönyvek I. kötete 1578

tesse az asszony lányát. Eközben a lány elkezdte keresni a gyűrűt, mert azt a ládikából kirántotta volt, jajgatni fogja. Senyey Bálint megértvén, hogy a leány elveszítette a gyűrűjét, erősen kerestette azt és maga Forgách úr is mindenfelé tudakozódott arról a gyűrűről. Végül Kövér Ferencnél találták meg azt. A felperes szolgabíró és esküdt által kérte tőle, mint saját tulajdonát, Kövér Ferenc azonban azt a választ adta, hogy nem tudja, az övé-e a gyűrű, de ő hét hordó borért vásárolta azt. A felperes ezért az ország törvénye szerinti márka-büntetést kéri arra az időre, amely alatt az alperes magánál tartja a gyűrűt, amelyről bizonyítani is tudja, hogy az övé; kész erről esküt is tenni, ha azt törvényesen előírják egy megfelelő időpontra. Mivel azonban nem tud ide eljönni, mert őfelsége szolgálatában van, a nyitrai káptalani emberek előtt kíván esküt tenni. Az alperes részéről senki nem jelent meg, így a törvényszék meg fogja hozni az ítéletet. 1722. (I. 12-13.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Czenthe Mihály, mint alperes ellen előadja, hogy a nevezett alperes hatalmasul elvette a felperes jobbágyának a fáját harmad éve, Karácsony tájba, azaz mikor köz erdő volt, el nem vihette volt, s ezt kész bizonyítani is. Az alperes fél a maga érdekében előadja, hogy a saját erdejéből vitte el a fát, s ahhoz az erdőhöz a felperesnek semmi joga nincs. A felperes szolgabírót és esküdtet - Balajthyt és Császtayt - kér. Ugyanezen szolgabírót és esküdtet kéri az alperes is, mert bizonyítani fogja, hogy nem osztályos atyafi oda az felperes és ezért a keresete patvarkodás. 1723. (I. 13.) Kiadatik az ítéletlevél Móré János ellen, mivel felperesként nem jelent meg Cserney Pál kérelmére. A grófné asszony számára is kiadatik az ügyben a felmentő levél, amelyért le is tette a fizetendő 50 dénárt. 1724. (I. 13.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alispán úr érdekében a következőket adja elő: az 1566. esztendőben, Szent Mihály ünnepe (szeptember 29-e) táján az ítéletlevélben megnevezett és törvény elé állítani rendelt jobbágy a felperes Alsóhangony nevű birtokára jött, s ott a felperes egyik meghalt jobbá-