Szegőfi Anna - G. Jakó Mariann: Borsod megyei egyesületek adattára - Borsodi Levéltári Füzetek 50. (Miskolc, 2007)

Útmutató az adattárhoz

Célok Az alapszabály fontos része az egyesülés céljának és a célokhoz vezető eszközöknek a részletezése. Az egyébként is szabályozatlan magyar egyesületi jogban a célok tekintetében általában nincs korlátozás, kivéve természetesen az állam és a nemzet érdekeivel szembenálló, a jó erkölccsel meg nem egyező és a büntető törvényekben tiltott célokat. Az alapszabály hivatalos vizsgálata a célok tekintetében leginkább arra szorítkozott, hogy lehetőleg egynemű, egymásból következő rokoncélok kerüljenek egy egyesületen belül meghatározásra. E kitételek mellett bármilyen a polgári életben előforduló foglalatosságra, szórakozásra, tevékenységre lehetett egyesületet létrehozni. Az eszközök esetében - a polgári társadalom jellemzőjeként - a pénzszerzés került előtérbe, amelyet összekapcsoltak a szórakozással, művelődéssel és jótékonykodással. Alapvető cél volt az állami szerepvállalásban mutatkozó hiányok pótlása, az azonos társadalmi réteghez tartozó, azonos gondolkodású polgárok, és más társadalmi rétegek, közösségbe szervezése, együvé tartozásának erősítése. Az egyesületek történetének kutatói az azonos célok alapján igyekeztek és igyekeznek az egyesületeket osztályba sorolni. Az osztályba sorolásra törekvés világosan bizonyítja, hogy Magyarországon a célok keveredése, a többcélú egyesületek alakítása a jellemző. Általános törvényszerűség, amire Borsod megye is jó példa, hogy az egyetlen célra alakult egyesületek országos szinten szerveződnek, míg a településeken, azok nagyságától függően egy-két egyesület működik, amelyek nem a célok, inkább a társadalmi rétegek szerint különülnek el. Tagok Az egyesületi alapszabályok jogszabály jellege a tagok jogainak és kötelességeinek taglalásában bontakozik ki. Az egyesületek tagsága általában több rétegre tagolódik; vannak tényleges,