Szegőfi Anna - G. Jakó Mariann: Borsod megyei egyesületek adattára - Borsodi Levéltári Füzetek 50. (Miskolc, 2007)

Bevezető

szakban az egyesületek működését felülvizsgálták. A felülvizsgálat eredményeként a szervezetek egy részét működésképtelenség címén rendeletileg feloszlatták. Elsőként a békeszerződés 15. pontja alapján 1945-ben a fasiszta jellegű szervezetek feloszlatására került sor. 1946-ban a Szövetséges Ellenőrző Bizottság az orosz katonák ellen elkövetett merénylet miatt új felülvizsgálatot kért, s ez a felülvizsgálat újabb egyesület csoportok felszámolását jelentett, ezek főként egyházi egyesületek voltak. A felülvizsgálat során nemcsak az egyesületek politikai szereplését vizsgálták. Működésképtelennek minősült az egyesület, melynek nem volt kellő számú tagja, nem volt működő vezetősége, anyagi bázisa, egyesületi helyisége, vagy célját más szerv, feltehetően állami irányítású szakszervezeti szerv vette át. Azokat az egyesületeket, amelyek a felülvizsgálat során aktív működésüket bizonyították, 1948-1949-ben jogtalan eszközökkel is, feloszlásra kényszeríttették. Az eszközök közé tartozott a székházak lefoglalása, az egyesületi vagyon közcélra történő államosítása, és főként az egyre nyíltabb diktatúrával támogatott propaganda. Az egyesületek feloszlatásának okairól, rejtett és nyílt módszereiről jelentős terjedelmű tanulmányt lehetne - és talán kellene is - írni. Ezúttal csak néhány az iratanyagot érintő megjegyzés. A feloszlatási hullámot a vadásztársaságok és a sportegyesületek élik túl, bár a túlélés nem a működés folytatását jelenti. A feloszlatási procedúra - a megalakuláshoz hasonlóan - hatósági iratanyag keletkezésével járt együtt, erről a forrásfeltárásoknál nem szabad megfeledkeznünk. Mivel Isten és a közigazgatás malmai lassan őrölnek ez az iratképződés áthúzódott az 50-es évekre is, ami annyit jelent, hogy kutatnunk kell a tanácsi iratanyagban is.