Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
szolgálnak, ezenkívül egyéb adózást nem tesznek. A zsellérek penig tsak gyalog teszik jobbágyi kötelességeket. Pongrácz László uram jobbágya is, ahogy parancsol az földes uraság, úgy szolgál. Egyéb adózást nem tesznek. IV. Szántóföldeik három nyomásra vannak, mind a tiszta és abajdócz búzát, mind penig az rozst megtermik. Rétjeiket kétszer megkaszálhatják, ha a marhájokkal meg nem étetik és a víz miatt hozzá férhetnek, és a marhák hizlalására is alkalmatos szénát termenek. Vásáros helyek: Rimaszombat egy kis, Lossoncz három, Rosnyó penig öt mértföldnyire vannak ahol minden héten mindeneket jó pénzen eladhatnak és vehetnek. Legelő mezejek vagyon az határjokban. Marhaitatásra való vizek elegendő vagyon. Tűzre és épületre fájok az uraság engedelmébül vagyon elegendő. Makkolások az uraság engedelmébül mások előtt, mikor terem, pénzért vagyon. Gyümölcsös, veteményes és káposztás kertjek benn az helységben vagyon. Szekerességre a rimaszombatiaknak, fazekakat penig nyereségre vé- vén, az Alföldre járnak búzáért tserélni. Egerbe, mintegy öt mértföldnyire, szüretkor szekerezésekre, néha penig, akik reá érnek, Miskolczra, Szentpéterre, mely négy mértföldnyire vagyon, kapára járnak. Kenderáztató vizek a Rima szakadékban jó vagyon. Malom helységekben vagyon. Káros állapotok: Szántóföldgyeiknek egy nyomások, melly középső nyomásnak neveztetik, laposabb helyen lévén, a záporesső és a hó olvadása után a víz rajta feküdvén, vetéseikben kárt szenvednek. A réteikre, a Gortva vize kiáradván, kiönt és lekaszált füveikben gyakran kárt szenvednek. V. Szántó hold földgyeik nem egyarányúak és ki többet, ki kevesebbet bír, azért ki nem tétetődhetik, egy egész házhelyes gazdának hány hold fölgye vagyon és mennyit vethet egy hóid fölgyében és hány ember vágó rétje vagyon, hanem a conscriptióbul ki fog tetszeni, ki mennyit bír. A rétjein penig sarjút is kaszálhat. 62
