Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

DULHÁZA

I. Urbáriumok nintsen.

II. Contractusok sints.

III. Farkas György kapitány uram, Farkas Sámuel uram és Horváth Györgyné asszonyom jobbágyi, valamikor és miképen parantsol az földes uraság, hol marhával, hol gyalogul szolgálnak, egyéb adózást nem tésznek.

IV. Szántóföldjeik három nyomásra vágynak, mind a tiszta és abajdócz búzát, mind a rozst mgtermik.

Réttyeik felében kétszer kaszálhatok és a marhák hizlalására is jó szénát teremnek.

Vásáros helyek: Rimaszombat egy, Rosnyó négy, Jolsva három mért- földnyire feküsznek, az hol mindeneket jó pénzen eladhatnak.

Legelő mezejek szűketske ugyan, de ugyantsak magok határj okon legeltetik marhájokat.

Itató vizek elég vagyon.

Tűzi és épületre való fájok az uraság engedelmébül vagyon.

Királly dézmát nem adnak.

Veteményes és káposztás kertjek bent a’ faluban, gyümölcsös kertjek pedig kint a falun is vagyon.

Réttye az helységnek három ember vágó vagyon.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malom helyben vagyon.

Káros állapotok:

Réttyeknek felében, száraz helyeken lévén, igen ritkán kaszálhatnak sarjút.

Makkolások, maga számára is kevés lévén az földes uraságnak, nintsen.

V. Egy egész házhelyes gazda a három nyomásra harmintznyóltz posonyi mérőt vethet el, réttye pedig hat ember vágó vagyon, mellynek a felén sarjút is kaszálhat.

VI. Az földes uraság parantsolattyához képest szolgálván, nem tudhattyák, hány napi munkát vitt véghez egy egész házhelyes gazda, hanem a szolgálatot négy marhával vitte véghez.

VII. Őszi és tavaszi termésekbül emlékezetektül fogvást hetedét adják, mely szokás más szomszéd helyekben is megvagyon ezen nemes vármegyébe. Egyéb adózást nem tésznek.

58