Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

DARNYA

I. Urbarioma nints.

II. Contractusa sints.

III. Közönségessen semmi adót nem adnak, hanem a’ mikor a’ földes uraság parantsol, jobbágyi kötelességeket viszik véghez.

IV. Szántóföldjeik három nyomásra vágynak elosztva, mellyek mind a’ tiszta s abajdócz búzát, mind pedig a’ rozst, zabot és tenkelyt sok munkával megtermik.

Rétjei többnyire kétszer kaszálhatok.

Emporiuma ezen helységnek Rimaszombat városa, melly egy mély- földnyire vagyon hozzájok, az hol mindeneket hasznossan vehetnek és adhatnak el.

Elégséges legelő mezejek vagyon.

Marhájokat mind kívül, mint bent a’ faluban itatják.

Mind épületre, mind pedig tűzre való fájok az uraság engedelmébül vagyon.

Erdejeken mikor makk vagyon, földes urok engedelmébül keveset makkolhatnak.

Motsolyájok vagyon.

Szomszéd hellységekben őrölhetnek.

Káros állapotjai ezen hellységnek:

Földjeik többnyire magos hegyen lévén helyheztetve, a’ záporeső sok károkat okoz, ’s nagyobb részint meg sem zsírozhatják.

Rétjeik többnyire mételyes füvet teremnek.

V. Minthogy ezen hellységben házhelyek után a’ földek, a’ mint az individuális conscriptióbul kitetszik, egyaránt nintsennek kimérve, ahoz képest mennyi hóid és hány posonyi mérő alá való szántóföld légyen egy egész hely után, nem tudják. Harmadrésze pedig ezen határnak jobbacska, harmadrésze sovány, harmadrészit pedig nem zsírozhatják.

VI. Robotjoknak számára, a’ mint az harmadik punctumbul kitetszik, nem vigyáztak, hanem szolgálatjokat hol gyalog, hol négy vonyó marhával, mikor az uraság parantsolt, vitték véghez.

VII. Közönségessen mind őszi, mind tavaszi életjelekbül kilenczedet adnak, mely szokás más földes uraknál is ezen nemes vármegyében meg- vagyon, ezenkívül egy csirkét ád egy-egy gazda, a’ király dézma pedig mind ekkoráig közöttök megvolt.

45