Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

ját keze x vonása. - A vármegye által kiküldött összeírók: Abaffy Adjut,

Madarasy István, ifjabb Gothard András.

BELLÉNY

I. Urbáriumok nincsen.

II. Contractusok is nincsen, mely szerént a jobbágyi kötelességet tennék.

III. Az földes uraságnak, mikor és miképpen parancsol, hol marhával, hol gyalogsággal szolgálnak, a zsellérek penig csak gyalog szolgálnak. Ezenkívül az egész helység közönségessen censust füzet tíz rénes forintot, régi bévett szokás szerént.

IV. Szántóföldeik három nyomásra vannak, mind a tiszta és abajdocz búzát, mind a rozst megtermik.

Vásáros helyek: Rimaszombat fél, Rosnyó négy mértföldnyire vannak, ahol minden héten, Rimaszécs penig egy jó mértföldnyire vagyon, ahol országos vásári alkalmatossággal mindent jó pénzen eladhatnak és vehetnek is.

Réttyeik felében kétszer kaszálhatok és a marhák hizlalása is alkalmatos szénát termenek.

Legelő mezejek egy kevéssé szűk, mindazonáltal még ezideig a magok határj okban legeltek a marháik.

Marhaitatásra való vizek kinn, a mezőn ugyan nincsen, és kutat azért nem ásnak, mivel könnyen béjárhatfnak] a marháik a faluba, ahol elegendő vizek vagyon.

Tűzre és épületre való fájok vagyon az uraság engedelmébül. Makkolások az uraság engedelmébül vagyon egyebek előtt pénzért, mikor megterem.

Király désmát vagy tizedet nem adnak.

Gyümöltsös és veteményes kertjek benn az faluban, káposztás kertjek penig kinn az falun vagyon.

Sót a rimaszombatiaknak szoktak hordani bérben.

Szőllőmunkára Szentpéterre, Miskolczra, Keresztúrra, öt mértföldnyire szoktak járni.

Az helységnek három ember vágó rétje vagyon.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malmok igen közel lévő szomszéd helyekben vágynak.

33