Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

BALOGÚJFALU

I. Urbáriumok nintsen.

II. Nintsen contractusok is.

III. Amint és mikor parantsol az földes urasság, hol marhával, hol gyalogul szolgálnak. Adózást tesznek minden külön háztul egy-egy rénes forintot és minden egész házhelytől negyvennyóltz craj tzárt fizetnek, közönségesen pedig halászat pénzt fizetnek egy rénes forintot harmadfél esztendőtül fogva.

IV. Szántóföldjeik három nyomásra vágynak, mind a’ rozst, mind a’ tiszta és abajdócz búzát megtermik.

Réttyeik kétszer kaszálhatok kétharmad résziben és a’ marhák hizlalására is jó szénát termenek.

Vásáros helyek: Rimaszombat egy, Rosnyó és Jolsva három mértföld- nyire vágynak, a’ hol minden héten mindent jó áron eladhatnak.

Legelő mezejek ugyan magok határjokon elegendendő nintsen, de szomszéd pusztán az földes urasság engedelmébül elegendő vagyon. Itató vizek vagyon marhájokra nézve is.

Veteményes és gyümöltsös kertjek benn az házhelyekben, káposztás kertjek pedig kinn az falun vagyon.

Csetnekieknek leginkább szoktak Pestre, Vátzra, Lévára vasat bérben hordani.

Szőllőmunkára Miskoltzra, Szentpéterre négy s öt mértföldnyire szoktak járni.

Az helységnek egy ember vágó réttye vagyon.

Malmok szomszéd helyekben vágynak.

Káros állapottyai:

Réttyeiknek egyharmad résziben igen ritkán kaszálhatnak sarjút.

Tűzre való fájok igen kevés lévén magok határjokban, szomszéd helyekben szereznek, amint szerezhetnek szükségek kipótolására. Néha pedig a’ földes urasság által is módjával a’ szomszéd határokon adat- tatik ingyen. Épületre való fájok pedig nintsen, mivel a’ melly igen kitsiny erdőtskéjek van, utolsó szükségekre nagy tilalomba neveltetik a’ földes urasság által, hanem szomszéd helyeken szereznek pénzekért. Többnyire pedig a’ földes urasság által megsegíttetnek szomszéd határokrul ingyen.

27