Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

ZAB AR

I. Urbáriuma nintsen.

II. Contractussok sintsen.

III. Közönségesen semmi adót nem füzetnek, hanem mikor az uraság parancsol, ember emlékezeti tül fogva jobbágyi kötelességeket viszik végbe.

IV. Szántóföldeik három nyomáson vannak, mellyek mind a’ tiszta és abajdócz életet, mind penig tenkelyt és zabot megtermik.

Legelő mezejek marhájoknak kaszálás előtt is elégséges vagyon.

Itató vizek nélkül nem szűkölködnek.

Mind tűzi, mind pedig épületre való fákkal bővelkednek.

Makkoló erdejek vagyon az uraság engedelmébül.

Király dészma köztök nintsen.

Hét ember vágó kaszáló közönséges réttyek vagyon.

Kendereket határj okban lévő tóban áztattyák.

Helységekben lévő malomban őrölnek.

Káros állapottyai:

Szántófölgyeinek nagyobb részit megzsírozni nem lehet a’ nagy meredekség miatt, mellyekben a’ záporesső miatt gyakorta nagy károkat szenvednek.

Réttyeiknek nagyobb része igen csátés és bábaguzsalyos füvet terem. Emporiuma Rimaszombat várossá, mely noha tsak három mélföldnire van, de igen alkalmatlan útja van a nagy sár és meredek hegyek miatt. Pénzkereső helyek nintsen.

V. Ezen határban az földek az házhelyek után nintsennek felosztva egyaránt, azért mennyit lehessen elvetni egy házhely után, nem tudhatni. Egy része penig ezen határnak zsírozás után meglehetős, a’ két része penig, minthogy megzsírozni nem lehet, igen sovány, de réttyeik csátés lévén, sarját is kaszálhatnak.

VI. Robottyoknak számára nem vigyáztak, hanem mikor az uraság parancsolt, hol gyalog, hol négy vonó marhával szolgáltak.

VII. Mind őszi, mind tavaszi élettyeikbül hetedet füzetnek, mely szokás ezen nemes vármegyében más földes uraknál is megvagyon. Ezenkívül minden különös gazda aratásnak idején egy iccze vajat, vagy a’ helyett tizenkét garast, vagy egy csirkét ajándékul ád.

VIII. Puszta házhely ezen hellységben egy sintsen.

IX. Minnyájan örökös jobbágyok.

214