Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

TRIZS

I. Urbáriumunk nints, nem is volt.

II. Mi a’ jobbágyi kötelességet régi, bévett szokásbul egész mai napig, mivel contractusunk is nintsen, végben vittük.

III. Az jobbágyi kötelességet minden földes uraságok részekrül, az melly mostanság, eleitül fogvást egész mai napig szokásban vagyon, rész szerint marhával, rész szerint gyalogul viszük véghez, azonkívül pedig semmi adózást nem tészünk.

IV. Szántóföldeink három nyomásra vágynak, megtermik a’ tiszta [és] abajdócz búzát, rozst, tenkelyt és zabot.

Réteink, a’ mellyek vágynak, azok rész szerint kétszer kaszállók és szabadok a’ víznek árjáiul, marhahizlalásra alkalmatos szénát termének.

Helységünkhöz országos és heti vásárok két mélyföldnyire esnek, úgymint Rosnyón, Miskóltzon és Jósván, az hová is jó úton elmehetünk, mideneket hasznosan vehetünk és adhatunk.

Marhalegelő mezeink mind vonó marhánkra, mind fejős tehenünkre, mind pedig nevekedőkre elegendő kaszállás előtt is.

Marhaitató vizünk alkalmatos mind benn, helységünkben, mind pedig határunkban.

Tűzre s épületre való faizásunk az uraságok engedelmekbül elegenden- dő vagyon.

Makktermő erdeink uraság engedelmébül, az holott hizlalhatunk, elégséges.

Király dézmánk határunkban nem volt.

Bent, helységünkben szilvás, gyümöltsös és zöldségtermő kerteink vágynak.

Tokaj bul hozatott sóval kereskedhetnek.

Szikszóra, Szentpéterre, Miskóltzra kapállásra eljárunk.

Szenet égetünk határunkon, mellyet közel lévő hámorokban hasznosan eladhatunk.

Két ember kaszálló réttyek vagyon.

Kenderáztató vizek alkalmatos.

Viszontagságok:

Malmunk sem helységünkben, sem közel való szomszédságunkban nem találtatik.

205