Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

SZÚTOR

I. Urbáriumok nincsen.

II. Contractusok is nincsen, melly szerént jobbágyi kötelességeket tennék.

III. Valamikor és hogy parancsol a földes uraság, hol marhával, hol gyalog szolgálnak, a zsellérek penig csak gyalogul szolgálnak. Ezenkívül minden különös háztul egy-egy rénes forintot és minden egész házhelytül 48 krajcárt füzetnek, mely szokás ezelőtt két esztendővel kezdődött. Ezelőtt penig többet füzettek.

IV. Szántóföldeik három nyomásra vannak, mind a tiszta és abajdócz búzát, mind a rozst megtermik, hajói mívelik.

Rétjeik kétszer kaszálhatok felében és a marhák hizlalására is alkalmatos szénát termenek.

Vásáros helyek: Rimaszombat egy kis, Rosnyó négy mértföldnyire vágynak, ahol minden héten, Rimaszécs penig egy jó mértföldnyire vagyon, ahol országos vásári alkalmatossággal jó pénzen eladhatnak és vehetnek mindeneket.

Marhaitatásra való vizek elegendő van.

Tűzre és épületre való fájok az uraság engedelmébül van.

Makkolások, mikor Isten adja, vidékiek előtt az uraság engedelmébül vagyon pénzért.

Veteményes és káposztás kertjek kívül az falun vagyon, semlyékes helyen lévén sem az falu, gyümölcsös kertjek penig mind kinn, mind benn a falun vagyon némellyeknek.

Szekerességre a rimaszombatiaknak szoktak járni.

Az helységnek ötödfél posonyi mérőre való fölgye vagyon és négy ember vágó rétje.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malmok szomszéd helyekben fél mértföldnyire vannak.

Káros állapottyai:

Szántóföldeik harmad résziben, nehezebben trágyázhatok lévén, terméketlenebbek, és imitt-amott a záporessők kárt tesznek: néha-néha felszántott fölgyeikrül az földet kövérségével együtt elhordják. Rétjeiknek felében igen ritkán kaszálhatnak sarjút.

Legelő mezejek kévés vagyon, hanem a szomszéd pusztát pénzért bérlik a méltóságos földes uraságtul.

198