Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
SŐREG I. Urbarioma nincsen. II. Contractusa sincsen. III. Az Fáy Adám úr jobbágyi szüretkor gyalog szolgálnak, egyéb szolgálatokat penig pénzül, úgymint egy egész hellytül tizennégy vonás forintokkal váltják fel. De a’ többi földes urak emberei semmit sem fizetnek, hanem mikor az uraság parancsol, jobbágyi kötelességeket viszik véghez. Mely szokás eleitül fogvást mindenkor megvolt. IV. Szántóföldeik három nyomáson vágynak, mellyek mind a’ tiszta és abajdócz búzát, mind penig a zabot, árpát és tenkellyt megtermik. Rétjeik kétszer kaszálhatok és a marhahizlalásra alkalmatosok. Emporiuma a hozzájok hét posta méllyföldnyire lévő Losoncz és Rimaszombat várossai, az hol mindeneket hasznossan vehetnek és adhatnak el. Legelő mezejek elégséges vagyon. Mind kívül, mind benn a faluban itatják marhájokat. Mind tűzre, mind épületre való fával bővelkednek. Mikor az Isten makkot ád, az uraság engedelmébül mások előtt pénzért makkolnak. A gácsi sóházban, Tokajbul hordván sót, kereskedhetnek. Kilencz ember vágó közönséges rétjek vagyon. Kenderáztató mocsolyájok elégséges vagyon. Szomszéd hellységekben őrölnek. V. Minthogy az házhellyek után a földek egyaránt nincsenek elmérve, azon okon mennyit lehessen egy egész helly után elvetni, amint az individuális conscriptióbul kitetszik, nem tudhatni. Harmad részi penig ezen határnak termékeny, más része tűrhető, az egy részi penig leginkább] alábbvaló. Rétjeiket is kétszer kaszálhatják. VI. Robotjoknak számát nem tudják, hanem mikor az uraság parancsol, szolgálnak. VII. Mind őszi, mind tavaszi vetéseikbül kilenczedet fizetnek, melly szokás más földes uraknál is ezen nemes vármegyében megvagyon. Ezenkívül aratásnak idején Zatureczky úr jobbágyi minden gazda egy pár csirkét és egy iccze vajat, vagy ahelyett egy márjást szoktak ajándékul adni. VIII. Puszta helly ezen hellységben nincsen. IX. Minnyájan örökös jobbágyok. 186
