Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Sarjút sem lehet minden esztendőben kaszálni, hanem csak a’ mikor csendesebb essők gyakrabban áztattyák azokat.

A földeiknek harmadik, Lekenye felé fekvő nyomása soványabb és ka- vacsos, nehezebb szántású.

Malom nincsen határjokban, azért kéntelenek szomszédságban, Pel- sőczön, vagyis Lekenyén őröltetni.

Kenderáztató vizek szűkén vagyon, olykor kíntelenek szomszéd határokban Sajóban áztatni az kendereket.

Kenderföldgyök is igen sovány és szűkén vagyon, kénteleníttetnek más határokon pénzért venni.

V. 24 posonyi mérőt mind a’ három nyomásban lévő földgyeiben elvethet, réttye pedig két kaszásra való, mellyeken néha-néha sarjút is jó esztendőben kaszálhat.

VI. Többnyire az jobbágyi robotot és adózásokat készpénzül szokták megváltani, a’ mint fellyebb, 3-ik kérdésre különösen minden házhelytül fel vagyon jegyezve.

VII. Kilenczedet sohasem adták meg az földes uroknak termésben, hanem az fizetni szokott summás esztendőbeli censusban az is foglalva volt.

VIII. Egy sincs.

IX. Többnyire örökös jobbágyok, némellyek pedig szabad menetelűek.

Pelsücz Ardó, 1771. március 22. Főbíró Pülen Mátyás x. Vicebíró Köves György x. Köves István x. Tóth Márton x. Varga Mihály x. ((L. S.) - A vármegye által kiküldött összeírok: Paukovics András, Farkas Gábor, Szontágh Mihály és Gothárd András.

Jelzete: MOL. C. 59. 3009. cs. 123. sz. 2-6. p.

PERJÉSE

I. Ezen helységnek semmi urbáriuma nincsen.

II. Minthogy contractussok is nincsen, a szolgálatot és adózást régi szokás szerint szokták megtenni.

III. A jobbágyság és zsellérség régi időtül fogva mindennemű megkívánta- tott robotolást az uraságnak tetszése és szüksége szerint szokta véghez vinni. Emellett minden egész ház helyes gazda esztendőnként adózni szokott 1 rénes forintot, 48 krajcárt, a zsellérek pedig 1 rénes forintot fizetnek.

159