Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

PELSŐC

I. Semmi urbáriuma ezen mezővárosnak nincsen, nem is volt.

II. Contractusok nincsen ’s nem is volt.

III. A lakosok az uraságnak 409 rénes forintot esztendőnként fizetnek, ide értetődvén mind az házhellyes gazdák, úgy a’ zsellérek is közönségessen. Amellett az uraság réttyeit kaszállyák ’s feltakaríttyák, nemkülöm- ben levél hordását földes uroknak véghez viszik. Ezen bevett szokás 1754-dik esztendőtül fogvást kezdődött, azelőtt pedig 400 magyar forintokat fizettek és fellyebb tett mód szerint szolgáltak.

IV. Az szántóföldek középszerűképpen termenek tiszta búzát, abajdóczot és rozst.

A rétek jó termőek, kétszer kaszálhatok és a’ marhák hizlalására alkalmatos szénát termők.

Vásáros hellyek, úgymint Rosnyó, Jólsva és Szomolnok egy-két mért- földnyire fekszenek és alkalmatos utakon odavivén, mindent jó áron eladhatnak.

Az legelő mező mind a’ teheneknek, mind vonó marháknak, úgy más nevendék heverő marhájoknak elegendő, jó és hasznos.

Itató vizek elegendő.

Mind tűzre, mind pedig épületre való faizások elegendő vagyon az földes uraság engedelmébül.

Az makkoltatás is minden váltó nélkül két darab erdőben, úgy mint Konyárban és Bikkben szabad, a’ más erdőkben is szabadon makkol- tatnak minden külsők előtt a’ földes uraság engedelmébül, pénzért. Hasznos gyümölcsös és káposztás kertjek mind bent az városban, mind penig kívül találtatnak.

Igen is, Tokajbul hozott sóval kereskedhetnek.

Mind szenet, mind meszet égethetnek magok határjában, közel lévén mind Rosnyó, mind Csetnek városok.

Minden sátoros ünnepek előtt való csötörtökön vásárok esnek, mely- lyekkel ex privilegio élnek, amellett vagyon az városnak egy darab réttye, négy ember kaszálló, és egy darab földgye, mellyben tizenkét posonyi mérőt elvethetnek.

Jó és alkalmatos kenderáztató vizek vagyon.

Malom helyben fekszik.

Notandum:

155