Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Kenderáztató vizek közel s jó vagyon.

Malmok is helységekhez igen közel vannak.

Ellenkező viszontagságok:

Az víz árja néha rétekre kiönt.

Makkos erdejek nincsen.

Épületre való fájok sincsen.

V. Hány és minémű hold szántófölgye vagyon egy-egy egész házhelyes gazdának, és mennyit vethet el, az következendő individuális tabellá- bul nyilván ki fog tetszeni, itt penig ki nem tétettethetnek, mivel hogy nem egyaránt vannak közöttök felosztva. Az rétjek ugyan kétszer kaszálók.

VI. Ex parte domini Emerici Pletrich: ezen jobbágyok hány napi munkát tettek az földes uraságnak esztentőt át, bizonyos száma nintsen, hanem az szükséges uraság dolgát, amidőn kivántatott s parancsoltatott nékiek, végzették. Hanem vetéskor az szántást négy vonó marhával véghez vitték, és ezen okbul járás-kelésnek ideje nem számiáltatott.

Ex parte domini Francisci Szentmiklóssy: Ezek penig esztendőt által egy egész házhely után tizenkét napokat négy vonó marhával szántottak, azonkívül némely gyalog munkákat is tettek, amelyekben járáskelésnek ideje nem számiáltatott.

VII. Az itt való lakossok az földes uraságnak az föld terméssébül hetedet adnak ember emlékezetűül fogvást, egyebet semmit sem. Hogy pediglen más földes uraságnál ezen nemes vármegyében az kilentzedbéli adózás szokásban légyen, bizonyossan tudják.

VIII. Puszta házhelly ezen helységben nincsen.

IX. Ezen helységnek lakossi örökös jobbágyok.

Oldalfalva, 1771. május 29. Helység bírája Lipták Mátyás saját keze x vonása. Bődy János saját keze x vonása. Varga István saját keze x vonása. - A vármegye által kiküldött összeírok: Abaffy Adjut és Gothárd András.

Jelzete: MOL. C. 59. 3009. cs. 117. sz. 2-4. p.

146