Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Csízy István saját keze keresztvonássa. - A vármegye által kiküldött összeírok: Abaffy Adjut és Gothárd András.

Jelzete: MOL. C. 59. 3008. cs. 97. sz. 2-4. p.

LÉVÁRT

I. Ezen helységnek urbáriuma nincsen.

II. Ezen helység régtül fogvást készpénzbeli fizetéssel mind adózását, úgy az robotot is szokta megváltani, amint is az előbbeni földes urának esztendőnkint fizetett százhetven rénes forintokat az akkori végezések szerint, most pediglen az ide, sub numero 1-mo kapcsolt contractusnak értelme szerint fizet és adózik az uraságnak.

III. A most említett contractus mellett készpénzbéli adózásokat tészen ezen helység 1768-dik esztendőtül fogvást.

IV. Az szántóföldeik három nyomásra vannak elosztva, az abajdócz búzát és rozst megtenni, de négy marhával kelletik szántani.

A rétek kétszer kaszálhatok, mellyek a barmok hizlalására jó szénát termenek.

Az vásáros helyek, úgymint Jólsva és Rozsnyó, az első ugyan egy mértföldnyire, az másika kettőre vannak ezen helységtül, ottan ami- némü jószágot bévisznek, pénzre lehet fordítani.

Marha legelő mezejek vagyon kaszállásig az erdőkön, kaszállás után penig a’ mezőn.

Marhaitató vizek vagyon elegendő és közel a’ helységhez.

Tűzre és épületnek való fájok vagyon elegendő az uraság engedelmé- bül magok határj okban.

Makkoltatások vagyon, midőn az erdejek megterem, az fent írt contractusnak értelme szerint.

Házi szükségekre gyümölcsös és zöldséget termő kertecskéjek vagyon mind benn az helységben, mind kívül.

Meszet és szenet határjokban lehet égetni.

Közönséges réttye vagyon az helységnek három emberkaszálló. Kenderáztatásra való alkalmatos mocsolyái vannak.

Helyben vagyon az malmok.

124