Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Viszontagságok:

Rétjeink ami kevesek vannak, csak egyszer kaszálhatok.

Marhaitató vizünk sem bent, sem kívül nincsen.

Házhelyek után való földeinkből tizedet adunk.

Zöldségtermő kelteink nem találtatnak helységünkben.

V. Mivel egyaránt, házhelyek után nincsenek elosztva földeink és réteink, azért az individuális tabellábul ki fog tetszeni, hány posonyi mérőt vethet el egy-egy gazda maga földeiben.

VI. Számját napi munkánknak, mely eddig tűrhető volt, nem számlálván, nem tudhatjuk, hanem tudjuk, hogy egynémelyikünk földes uraink majorsága körül olykor négy vonó marhával, olykor pedig gyalogul vittük véghez jobbágyi kötelességünket, ide értvén az járás-kelésnek idejét is.

VII. Az földes uraságnak kilenczedet adunk őszi és tavaszi életbül, az irtá- sokbul pedig hetedet, egyebet sem ajándékul, sem készpénzül nem adunk. Az kilenczedbeli adózás vagyon ezen nemes vármegyének más helységeiben is.

VIII. Puszta hely helységünkben nincsen.

XI. Mindnyájan örökös jobbágyok vagyunk.

Aggtelek, 1771. június 1. Bartók György keze x vonása. Szűcs István hites keze x vonása. Bartók János hites keze x vonása. Tankó Márton hites keze x vonása. (L. S.) - A vármegye részéről kiküldött összeírok: Uza Sándor, Czékus István, Ragályi József és Tihanyi László.

Jelzete: MOL. C. 59. 3003. cs. 2. sz. 3-6. p.

AJNÁCSKŐ

I. Urbáriuma nintsen.

II. Contractussa sintsen.

III. Ezen lakosok közül kiki a’ maga földes urának, a’ részin lakik, hol vadászattal, hol gyomlálással, hol rostálással, hol levélhordással teszik szolgálattyokat, egyéb adózástul penig eddig mentek voltak. Mely szokás is eleitül fogva mindenkor közöttök fenn volt.

IV. Szántófölgyei ugyanezen határnak három nyomáson vannak, mely mind a’ tiszta, mind abajdocz búzát megtermik: de az földes uraság számára szántódik és vetődik egyedül.

Réttyeik is kétszer kaszálhatok, de abban sem részesülnek a’ lakosok.

11