Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

KIRÁLYI

I. Ezen helységnek urbariumja nints, nem is hallották, hogy valaha lett volna.

II. Hasonlóképen contractusok sincs, amely mellett jobbágyi praestatiókat tennének.

III. Ezen jobbágyságnak kötelességek, amelyeknél uraság vonó marhái vannak, az földes uraságnak minden előadandó szükséges dolgait esztendőnként véghez vinni. Akiknek pedig földes uraság marhája kezeknél nintsen, egyedül tsak szükséges kézi munkát szoktak az uraságnak tenni. Mikor és mi módon hozattatott be ezen szokás, nem emlékeznek rája.

IV. Az szántóföldek három nyomásra vannak felosztva, mellyek mindennemű őszi és tavaszi vetést megtermik.

Az rétjek olykor kétszer kaszálók, jó és hasznos szénát teremnek. Hetivásárok mintegy két s négy mértföldnyire esnek, úgymint Ros- nyón, Jolsván, Rimaszombatban és Miskoltzon, az hová is jó úton mehetnek és mindent eladhatnak és szokott áron vehetnek.

Itató vizek jó és elegendő vagyon.

Sót Tokajbul hordhatnak, amellyel kereskedhetnek is.

Nagy s jó bort termő szőlőhegyek közel vannak, az hová kapálni járnak.

Az helységnek öt ember kaszáló rétje vagyon.

Kenderáztató vizek híres vagyon.

Malom helységekben vagyon.

Ellenkező viszontagságok:

Legeltető mezejek nintsen.

Épületre, tűzre való fájok nintsen.

Makkoltató erdejek nincsen.

V. Egy egész házhelyes gazdának 17 hasáb szántóföldgye vagyon, melyekben öszvességgel elvethet egy-egy 30 posonyi mérőt. A rétjein pe- nig sarját is kaszálhatni olykor.

VI. Hány napi munkát vitt egy-egy gazda végben esztendőnként, bizonyos száma nintsen, hanem az uraság munkáját, amidőn szükség volt, úgymint az szántást s egyebet négy vonó marhával vitték véghez, melyre való nézve a járás-kelésnek ideje be nem számiáltatott.

VII. Ezen helységnek lakosi az házhely után való földeknek terméssébül az földes uraságnak kilenczedet adnak, az király dézmát pénzzel szokták

105