Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Káros állapottyai:

Szántófölgyeiknek nagyobb része terméketlen és a’ nagy hegyek miatt meg sem trágyázható, az hegyekből lefolyó záporesső végett sokszor nagyon meggüdrösíttetnek.

Réttyei a’ szarvasmarhák tartására alkalmatlan füvet termenek, és néha a’ hegyekről lefolyó záporessőtül béöntetnek.

Legelő mezejek szoros lévén, kinteleníttetnek más határokon kibérleni. Pénzkereső helyek nints.

V. Hány hold és hány posonyi mérő alá való szántófölgye légyen egy-egy egész házhelyes gazdának, nem lévén az házhelyek után a’ földek egy- iránt felosztva, a’ mint az individuális conscriptióbul ki fog tetszeni, nem tudhatják. A’ réttyeinek nagyobb részin sarjút is lehet kaszálni. A’ szántófölgyeinek harmad része jó, harmad része alábbvaló, az harmad része penig igen sovány és nem ganajozható.

VI. Robottyoknak száma nintsen, hanem a’ földes uraságnak a’ mikoron tetszett, hol négy vonó marhával, hol penig gyalogul hajtja.

VII. Mind őszi, mint tavaszi élettyekbül ember emlkezetitül fogvást ki- lenczedet adnak, mely szokás is más, körülöttök lévő hellységekben is bent vagyon. Ezenkívül minden egész házhelyes gazda ád egy-egy csirkét, és a’ Horváth György uram jobbágyai egy-egy icce vajat, egyebet pedig semmit sem.

VIII. Puszta házhely közöttök egy sints.

IX. Minnyájan örökös jobbágyok.

Kerekgede, 1771. június 28. Komsik Pál bíró, Vivók János, Orosz Mihály és Veress István esküdtek. - A vármegye részéről kiküldött összeírok: Lossonczy László és Nagy Pál alszolgabíró.

Jelzete: MOL. C. 59. 3007. cs. 84. sz. 3-6. p.

102