Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

KELEMÉR

I. Urbáriumunk nints, nem is volt.

II. Contractusunk se volt soha.

III. A jobbágyság és zsellérség semmi adózással nints földesurához, ezelőtt sem volt.

IV. Szántóföldeink három nyomásra vannak, mellyek megtermik a tiszta és kétszer búzát, zabot és tenkelyt.

A rétek jó, marha hizlalásra alkalmatos szénát nem tsak megtermik, hanem sarjűt is kaszálnak [rajtuk], víz árjátul mentek.

Heti vásáros helyek: Rosnyó, Miskoltz három mértföldnyire, alkalmatos útja lévén, hasznosan mindenek eladódhatnak és vétetődhetnek. Vonó s fejő marhának alkalmatos, kaszállásig elégséges füvellőjök vagyon.

Hellységben alkalmatos forrásvízből jó itató vizek vagyon.

Mind épületre, úgy tüzelésre alkalmatos fájok az uraság engedelmébül elégséges vagyon.

Makktermő erdő lévén az helységben, midőn terem, uraság engedelmébül makkjok van.

Király dézmát fizetnek bizonyos földekbül.

Gyümöltsös, káposztás, zöldségtermő hasznos kertek vannak az hellységben.

Tokaj bul hozandó sóval szabadon kereskedhetnek.

Jó bor termő, elégséges szőllőhegyek három mértföldnyire vágynak. Hellység réttye hat ember kaszálló vagyon.

Kenderáztató vizek a forrásbul elégedendő vagyon.

Malom szomszédságában, másfél óráig földre járó, vagyon. Viszontagságok:

Bizonyos része határj oknak hegyes lévén, nehezen trágyázok.

V. Az helységben egész házhelyet bizonyosan nem tudnak, azért is hány darab szántóföldje, réttye légyen egy egész házhelyes gazdának, nem felelhetnek, hanem az individuális conscriptióbul annak mennyisége ki fog menni.

VI. Ekkoráig számban nem tartván földes urunknak végben vitt munkánkat, minden uraság majorsága körül szükséges munkát négy marhával vittük véghez.

VII. Az lakosok az földes uraságnak mind őszi és tavaszi termésbül hetedét adják ember emlékezeti tül fogvást. Ezen nemes vármegyében lévő

100